A világ nagy orvosi szaklapjainak tartalmából

British Medical Journal – BMJ

A HPV-oltás költséghatékonysága Nagy -Britanniában
BMJ 2008;337(31):a769
A 12 éves iskolás lányok 80 százalékának rutinszerű HPV-oltása – amennyiben 18 éves korig rendszeres felvilágosítással és követéssel is jár – nem csak hatékonynak, hanem költséghatékonynak is bizonyult.

Az előre hozott kanyaró elleni oltás védő hatása a fejlődő országokban
BMJ 2008;337(31):a661
Az előre hozott kanyaró elleni oltás hatékonyságát vizsgáló kettős vak tanulmány eredményei szerint a fejlődő országokban a csecsemők 28 százaléka született anyai védettséggel. Ez jóval alacsonyabb, mint a fejlett országokban kimutatott arány. A 4,5 hónapos korban adott védőoltás után 92 százalékuknál kialakult a védettség. Ez igen jó eredmény, mivel a szokásos 9 hónapos korban adott vakcináció előtt gyakran súlyos akár halálos kimenetelű kanyaró fertőzésen esnek át. Javasolt tehát a kanyaró elleni védettséget már 4,5 hónapos korban kialakítani a fejlődő országokban.

Szabadon hozzáférhető szakcikkek letöltési és citációs mutatói
BMJ 2008;337(31):a568
A tanulmány vizsgálta, hogy a szabadon hozzáférhető tudományos irodalom milyen súllyal szerepel az idézésekben és a letöltésekben. Az Amerikai Pszichológiai Társaság 11 szzakfolyóiratát vizsgálták. Az eredmények szerint valószínűleg többen olvassák a szabadon letölthető cikkeket, de ennek a citációs indexben való megjelenése inkább műtermék, mint valóságos érték.

Partnerek közötti erőszak: az egész családot kell gyógyítani
BMJ 2008;337(31):a839
A partner bántalmazása az erőszak leggyakrabban előforduló formája, amelynek hosszú távú következménye van az elszenvedő és a környezetben élők – főleg a gyermekek –egészégére. A cikk összefoglalja, hogy az egészségügyi szolgálat mit tehet a bántalmazottakért. Általánosságban elemzi a konfliktusok hátterét. Az elkövető és a környezetének gyógyítását is igyekszik a cikk didaktikusan összefoglalni.

The Lancet

Az everolimus hatékonysága előrehaladott vesekarcinómában
Lancet 2008;372:449–456
A kettős vak, randomizált vizsgálatban a sunitib és sorafenib (endotheliális növekedésifaktor-gátlók) mellett progrediáló áttétes vesedaganatos betegek egy részénél a terápiát kiegészítették a szájon át adható everolimusszal. A gyógyszert kapó 272 beteg csoportjában a progressziómentes túlélés növekedett, a terápia további vizsgálata javasolt.

Lázgörcs miatti halálesetek gyermekeknél
Lancet 2008;372(31):457–463
Dán orvosok 28 év adatait dolgozták fel – ez idő alatt 1 675 643 gyermek született az országban. Összesen 55 ezer lázgörccsel járó roham fordult elő, és 232 gyermek halt meg miatta. A halálozás az első életévben a legmagasabb. Amennyiben a roham ismétlődik, a halál bekövetkezésének rizikója emelkedik, de ezek az esetek általában már meglevő neurológiai kórképekkel (pl. epiplepsziával) szövődtek.

Immunhiány új megvilágításban
Lancet 2008;372(31):489–502
Az elsődleges immunhiány diagnózisa rengeteg olyan genetikai elváltozást foglal magában, mely az immunrendszert érinti. A körülbelül 150 ide sorolható betegségből már kb. 120-nak kiderült a genetikai háttere. A primer immunhiány meglehetősen ritka, bár előfordulása erősen függ az egyes országokban elérhető diagnosztikai módszerektől, lehetőségektől. A molekuláris differenciáldiagnosztika fényében újra kell értékelni ezt a nagyon heterogén kórképet.

New England Journal of Medicine – NEJM

A gyógyszerrezisztens tbc átfogó kezelése
NEJM 2008;359(6):563–574
Gyógyszerrezisztens tbc-t 45 országból jelentettek, beleértve az olyan országokat is, ahol a kezelési lehetőségek erősen körülhatároltak és egyébként is magas a tuberkulózis előfordulása. A cikk az individualizált ambuláns kezelés lehetőségeit foglalja össze perui tapasztalatok alapján. Ezeket a betegek a gyógyítás szempontjából elkülönítették a több gyógyszerre is rezisztens esetektől. Ők napi átlagban 4-5 féle gyógyszert kaptak, beleértve a cycloserint és flouroquinolont. A betegek 60 százaléka ezzel a kezeléssel gyógyíthatóvá vált, amennyiben nem voltak HIV fertőzöttek is.

Monoklonális B-sejtes lymphocytosis és krónikus lymhoid leukémia
NEJM 2008;359(6):575–583
A krónikus lymphoid leukémia (CLL) egyik diagnosztikai kritériuma a CLL-fenotípusát viselőkeringő lymphocyták több mint 5000/mm3-es a száma. Aszimptomatikus esetben a keringő CLL-sejtszám alacsonyabb, de monoklonális B-sejtes lymphocytosis (MBL) figyelhető meg. A vizsgálat a CLL és az MBL közötti kapcsolat tisztázására irányult. Mind az átlagos populációban, mind MBL-ben jelen lehetnek CLL-re jellemző tulajdonságokkal rendelkező lymphocyták. Ha az MBL-ben felszaporodó klón ezek közül a sejtek közül kerül ki, évente 1,1%-os valószínűséggel várható CLL-é való progresszió.

Hemodializált betegek mortalitása és a 23-as fibroblaszt-növekedési faktor
NEJM 2008;359(6):584–592
A 23- as fibroblaszt-növekedési faktor (FGF-23) növeli a vese foszfát kiválasztását és gátolja az 1,25-dihidroxi-D-vitamin termelését, tehát csökkenti a hyperphosphataemia kialakulását vesebetegekben. Krónikus vesebetegeknél, az alacsony 1,25-dihidroxi-D-vitamin-szint és a magas foszfátszint egyaránt a nagyobb mortalitás jelzője. Az FGF-23 és a mortalitás összefüggését eddig nem vizsgálták. Az FGF-23 emelkedett szérumszintje, a mortalitás független jelzőjének látszik hemodialízisre kerülő vesebetegeknél. További vizsgálatok szükségesek annak felmérésére, hogy használható-e az FGF-23 krónikus vesebetegségben a foszfátháztartás monitorozására és az erre irányuló terápia vezetésére.

 Medical Online