A vészhelyzeti alapellátás hatékony átszervezéséről

Egyik legsürgetőbb feladatunk ma Magyarországon, hogy hatékonyan szervezzük meg az egészségügyi ellátórendszer működését a koronavírus vészhelyzetben. Nem kapott még elég nagy hangsúlyt a szakmai anyagokban sem, hogy jelen helyzetben az ellátás színtere áthelyeződik a betegek otthonába és a szociális ellátó helyekre, és az egészségügyi ellátásra szorulók között csupán egy szűk betegcsoport ellátása fog a járó- és fekvőbeteg ellátásban megvalósulni. Az, hogy senki ne maradjon ellátatlanul, kormányzati prioritás, ahhoz pedig, hogy ezt biztosítani tudjuk, egy gyors alapellátás-fejlesztési és ellátás-szervezési munkát kell most elvégezni. Ha ez elmarad, annak a járvány ideje alatt, de azon túl is nagyon komoly hatásai lennének, emiatt ezt kötelességünk elkerülni – írja az Emberi Erőforrások Minisztériumához is eljuttatott javaslatában a Pallium Szakmapolitikai Intézet Március munkacsoportja.

Mivel ezekben az ellátási formákban komoly hiányosságok vannak, ahhoz, hogy a feladatát az alapellátás be tudja tölteni, egy komplex és koncentrált munkának kell megtörténnie - késlekedés nélkül. Az alapellátás egyik legfontosabb feladata most az lesz, hogy együtt tudjon működni a sürgősen felállítandó betegosztályozó rendszerrel azon, hogy a valóban járó- vagy fekvőbeteg ellátásra szoruló betegek kórházba kerülhessenek, a többiek ellátása viszont otthonukban történjen meg, a lehető legmagasabb színvonalon. Annak érdekében, hogy erre az ellátórendszer fel tudjon készülni, haladéktalanul azonosítani kell azt a betegkört, amellyel kiemelten kell foglalkozni a következő időszakban, hiszen az aktív ellátásra szoruló betegek a következő időszakban sem kizárólag Covid-19 vírussal fertőzött betegek lesznek.

Milyen betegcsoportok ellátásra kell felkészülnünk?

- Eddig egészséges volt, a Covid miatt került kritikus állapotba krónikus alapbetegség nélkül.

- Eddig egészséges volt, a Covid miatt került kritikus állapotba, korábban nem felderített krónikus alapbetegséggel.

- Eddig is rossz állapotú krónikus beteg volt, intenzív egészségügyi ellátásra szorult.

- Járvány kitörésekor hospice vagy palliatív ellátásban részesült.

- Nem részesül ellátásban, előző pontokban nem jelenik meg, de adatai alapján be tudják azonosítani, hogy célcsoportja a palliatív ellátásnak, állapotromlás alapbetegség miatt heteken belül bekövetkezhet, ellátásra fog szorulni.

- Nem részesül ellátásban, előző pontokban nem jelenik meg, de adatai alapján be tudják azonosítani, hogy célcsoportja a palliatív ellátásnak, állapotromlás Covid miatt következik be.

- Jó állapotú krónikus betegek, akik Covid miatt kerültek rossz állapotba.

- Aktív ellátásra szoruló betegek, akik kezelésükre várnak.

- Triázs rendszeren keresztül szűkös kórházi kapacitások miatt aktív ellátásból kiszoruló haldokló betegek

Az alapellátás hatékony megszervezésének részét kell hogy képezze az otthoni gondozás, bentlakásos ápolás jogi viszonyainak azonnali rendezése is, amely komoly erőforrás volt eddig is a betegek területi ellátásban - nagyrészt a fekete gazdaság keretei közé kényszerítve. Itt az idő ezen is változtatni. Az ebben érintett ellátottak, hozzátartozók és ellátók most különösen nagy veszélynek vannak kitéve, a megfelelő szakmai protokollok és védőfelszerelés hiánya miatt, ezt most mind központilag lesz lehetőségünk kezelni.

Az erőforrásokat tehát késlekedés nélkül a területi ellátásra kell most koncentrálni, és a hivatalos partner szervezeteken, tanácsadó testületeken túllépve a gyors reagálás képes munkacsoportokat is be kell vonni a munkába, meglévő terveiket, javaslataikat, kezdeményezéseiket felhasználni, a hatósági eljárásokat olyan módon módosítani, hogy a konszenzuson alapuló beavatkozásokat azonnal meg lehessen tenni, hogy ne veszítsünk tovább értékes napokat. 

Ehhez tud minden szakmai inputot megadni a Kormánynak a Március csoport szakmai csapata - szakmapolitikai szakértők, biológusok, epidemiológusok, orvosok, gyógyszerészek, házi betegápolás rendszerével foglalkozó szakemberek és közgazdászok.