A tücsök, mint ígéretes tápanyag
Elkészült a rovarfogyasztás egészségügyi hatásait feltáró első klinikai vizsgálat, és kiderült, hogy e környezetbarát ételféleségnek a tápanyaggazdagságon túl is több egészségügyi haszna lehet, írja a Scientific Reports.
A University of Wisconsin-Madison és a Colorado State University környezettudományi és táplálkozástani kutatói által végzett pilótavizsgálat megállapította, hogy a tücsökfogyasztás nem káros az emberi egészségre, sőt javítja a bélmikrobiom összetételét és csökkentheti a szisztémás gyulladást (Valerie Stull és munkatársai: Impact of Edible Cricket Consumption on Gut Microbiota in Healthy Adults, a Double-blind, Randomized Crossover Trial; Scientific Reports).
Nyilatkozatában Stull kifejti: napjainkban nő az érdeklődés az ehető rovarok (hernyók, lárvák, kabócák, szöcskék, termeszek) iránt Európában és az USA-ban egyaránt, mivel a rovarok, szemben a tradicionálisan fogyasztott állatokkal, fenntartható, környezetbarát fehérjeforrást jelentenek (a húsuk miatt tartott állatok adják az üvegházhatású gázkibocsátás 15%-át, a legelők biztosítása miatt irtják ki az erdők jelentős részét, és az állattartásnak a vízigénye is jóval magasabb, mint a rovarnevelésnek).
Világszerte több mint 2 milliárd ember fogyaszt rendszeresen rovarokat, mivel azok kiváló fehérje-, ásványi anyag-, vitamin- és telítetlen zsírsav-források, mindazonáltal Stull és munkatársai végezték az első klinikai vizsgálatot a rovarevés egészségügyi hatásaival kapcsolatban. A kutatók megállapítása szerint a tücsökevés (G. sigillatus) nemcsak a környezet védelme miatt jelent jobb opciót a tradicionális húsevésnél, de annál egészségesebb is.
Az átkeresztezett vizsgálatban 20 (18 és 48 éves kor közötti) egészséges önkéntes vett részt, akik 2 héten keresztül vagy kontrollreggelit fogyasztottak, vagy 25 grammnyi porított tücsköt tartalmazó turmixot és muffint, majd 2 hetes kimosódási időszak után, amíg mindenki normál étrendet reggelizett, azok, akik korábban kontrollreggelit fogyasztottak, 2 hétig tücsöktartalmú reggelit ettek, a korábban tücsöktartalmú reggelit fogyasztók pedig kontrollreggelit, így a résztvevők saját maguk kontrolljaként szolgáltak. Mindeközben a kutatók kérdőívek révén tárták fel a vizsgálati alanyok véleményét és állapotát, vér- és székletmintákat gyűjtöttek, többek között elemezték a májenzimek és a bélmikrobiom változásait is. Mint kiderült, a tücsökfogyasztás jelentősen megnövelte a probiotikus Bifidobacterium animalis mennyiségét (5,7-szeresre), csökkentette egyes pathogén baktériumok arányát, és csökkentette a vérplazma TNF-α szintjét is, ami a kutatók szerint a tücsökdiéta feltételezhető szisztémás gyulladásgátló és rákellenes hatását eredményezheti.
