A támogatási rendszer újragondolását kéri a BEMOSZ
Miközben a Kőnig Róbert nevéhez köthető alapítvány 4,8 milliárd forintos állami támogatásban részesült, a hazai betegszervezetek nem jutottak érdemi állami működési forráshoz.
Aggodalmát fejezte ki a hazai egészségügyi civil szféra finanszírozási aránytalanságai miatt a Betegszervezetek Magyarországi Szövetsége (BEMOSZ). A szervezet közleménye rámutat: miközben a Kőnig Róbert nevéhez köthető Egészségtudatossági és Pácienstájékoztatási Alapítvány 4,8 milliárd forintos állami támogatásban részesült, a hazai betegszervezetek 2026-ban nem jutottak érdemi állami működési forráshoz, ami már az általuk ellátott állami feladatokat is veszélyezteti.
A szövetség hangsúlyozza, hogy bár minden egészségtudatosságot és MI-alapú pácienstájékoztatást célzó innovatív kezdeményezést támogatandónak tartanak, a jelenlegi támogatási struktúra nem arányos és hosszú távon fenntarthatatlan. Példaként említik, hogy ez az egyetlen új alapítványnak ítélt összeg több mint a kétszerese annak, amiből a teljes országos Egészségfejlesztési Iroda (EFI) hálózat működtethető lenne.
A BEMOSZ kiemelte, hogy a több száz magyarországi betegközösség kritikus forráshiánnyal küzd. Olyan patinás, állami feladatokat is átvállaló szervezetek kerültek az anyagi ellehetetlenülés szélére, mint a 37 éve működő Magyar Rákellenes Liga. Ezek a civilek napi szinten végeznek prevenciós, edukációs és érdekvédelmi munkát – gyakran közvetlenül a betegek ágya mellett, önkéntesekre és minimális adományokra támaszkodva.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Magyarország uniós programokból történt kizárása miatt a hazai betegszervezetek jelentős része az elmúlt években az európai forrásoktól is elesett, így teljesen kiszámíthatatlan háttérrel kénytelenek dolgozni.
„A betegek támogatása, a hiteles tájékoztatás és a közösségi segítségnyújtás nem kizárólag technológiai kérdés – ehhez élő, működő közösségekre és stabil civil háttérre is szükség van” – fogalmaz a BEMOSZ.
A szövetség arra kéri a frissen alakuló kormányzatot és az egészségügyi döntéshozókat, hogy vizsgálják felül a civil egészségügyi szervezetek támogatási rendszerét. Javaslatuk szerint a nagy volumenű kommunikációs projektek forrásainak egy részét közvetlenül a betegközösségek megerősítésére kellene fordítani: meggyőződésük szerint a Kőnig-féle alapítványnak szánt 4,8 milliárd forint mindössze 10 százalékának újraelosztása már érdemi segítséget jelentene a teljes hazai betegszervezeti szféra fennmaradásához.
