Brit kutatók szerint egy egyszerű szemvizsgálattal megállapítható az Alzheimer-kór és más betegségek, még mielőtt bármilyen panasza vagy tünete lenne a betegnek. A módszer lényege, hogy olyan fluoreszkáló festéket juttatnak a szembe, amely az ideghártya pusztuló sejteihez kötődik, és így ezek láthatók lesznek, korán jelezve az agysejtek elhalását.
A vizsgálatot, amelyet a Cell Death and Disease közölt, és amelyről a BBC számolt be, egereken végezték, de folyamatban vannak az emberi vizsgálatok előkészületei is. A fluoreszkáló anyag jelezte sejtpusztulás lehetővé teszi, hogy a kutatók, illetve az orvosok mintegy „beleláthassanak” az agyba, amire jelenleg csak a drága mágneses rezonancia képalkotás (MRI) ad lehetőséget, illetve a halál utáni boncolás.
A fluoreszkáló festék a retinában a pusztuló sejtekhez kötődik, és ezért ezek zöld színű pontokként látszanak. A módszer – mivel akárhányszor megismételhető – a kutatók reményei szerint lehetőséget ad arra is, hogy kövessék a betegség előrehaladását vagy javulását. Nem meglepő, hogy az ideghártya elváltozásából következtetni lehet az agy állapotára, hiszen az ideghártya valójában nem más, mint az agyszövet kitüremkedése.
Ha embereken is alkalmazhatónak bizonyul a teszt, akkor ez alapvetően meg fogja változtatni az Alzheimer-kór diagnosztizálását, és emellett néhány héten belül ellenőrizhető lesz, hogy az alkalmazott kezelés hatásos-e. Jelenleg semmilyen közvetlen módszer nem létezik ennek felmérésére. Francesca Coredeiro, a University College London professzora és a vizsgálat vezetője szerint a teszt egy további előnye, hogy – mivel végrehajtása nagyon egyszerű – akár egy optikus is elvégezheti, és így az Alzheimer-kór szűrése rutinszerűvé válhat. Ennek folytán pedig már nagyon korán kimutatható és kezelhető lesz az Alzheimer-kór.
Joachim Frank biofizikus, Tim Hunt biokémikus és Dan Shechtman kémikus mellett több neves kutatóval is találkozhatnak a Nemzeti Tudósképző Akadémia növendékei vasárnaptól Szegeden.
A Sleep Health folyóiratban február 26-án jelent meg a Central Queensland University, Appleton Institute for Behavioural Science kutatóinak cikke, amelyben azt a kérdést járták körül, hogy a szexuális aktivitás milyen hatással van az alvásra.
A cikk az előrehaladott gasztroenteropankreatikus (GEP) neuroendokrin tumorok (NET) kezelésében alkalmazott peptidreceptor-radionuklid terápia (PRRT) progressziómentes túlélésre (PFS) és teljes túlélésre (OS) gyakorolt hatását összegzi.
Leírás:
Mikrobiológia, járványtan és egészségpolitika szakembereknek és kíváncsiaknak.
Nem baj, ha kilógsz a sorból. Lehet, hogy a sorral van a baj! –...
Die Arzt-Patienten-Beziehung erfordert über die alltäglichen Kommunikationsfähigkeiten hinausgehend auch spezielle Kenntnisse. Die alltägliche Praxis...