A szalmonella mint történelmi tényező
A szalmonella egyik törzse lehetett felelős a spanyol hódítás éveiben a közép-amerikai civilizációt megroppantó járványokért, írja az Index.
Régóta foglalkoztatja a történészeket a kérdés, miért omlott össze olyan viharos gyorsasággal az Azték Birodalom a spanyol konkvisztádorok 1519-es megérkezése után. A forrásokból eddig is tudtuk, hogy a kérdéses évtizedekben egy pusztító betegség több hulláma is végigsöpört az azték népességen. A helyiek nyelvén cocoliztli, azaz nagyjából dögvész néven emlegetett kór 1545 és 1550 közötti egyik tombolásának a becslések szerint az aztékok 80 százaléka esett áldozatául, de még 1576-ban is rengetegen haltak bele egy újabb hullámába.
A tünetekről csak homályosan beszámoló európai, illetve a még nehezebben értelmezhető azték források alapján lehetetlen pontosan megállapítani, pontosan milyen betegség is volt a cocoliztli. A modern történettudományban számos elképzelés napvilágot látott, azonban korábban egyik elméletre sem sikerült régészeti bizonyítékot találni. Ebből a szempontból jelenthet áttörést az a tanulmány, amelyet a német Max Planck Intézet Johannes Krause evolúciógenetikus vezette kutatócsoportja publikált idén. A szakértők a Mexikó déli részén fekvő Oaxaca szövetségi állam egyik tömegsírjából vett mintákat elemezték, a sírban eltemetett 29 emberből 24-en a feltételezések szerint az 1545–1550 közötti járványnak estek áldozatul. A kutatóknak az ő fogmaradványaikból sikerült értékelhető DNS-mintákat kivonniuk, majd ezeket összevetették egy modern baktériumok mintáit tartalmazó adatbázissal. Ez, illetve a DNS-töredékek rekonstrukciója alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a megbetegedéseket a szalmonella baktérium egyik, Paratyphi C nevű törzsébe tartozó organizmusok okozhatták.
A Paratyphi C napjainkban igen ritkán és főként a fejlődő országokban okoz gondokat. Az e baktériumtörzs okozta megbetegedés hastífuszhoz hasonló tünetekkel jár, kezelés nélkül pedig akár a betegek 10-15 százaléka számára is halálos kimenetelű lehet a fertőzés.
A kutatás eredményei önmagukban még nem bizonyítják, hogy a kérdéses szalmonellabaktérium tehető felelőssé a gyilkos járványokért, de egy párhuzamos vizsgálat következtetései tovább növelik ennek valószínűségét. A Warwicki Egyetem mikrobiológusa, Mark Achtman vezette csapat egy a norvégiai Trondheimben 1200 körül elföldelt nő maradványaiban mutatták ki a Paratyphi C baktérium DNS-ének nyomait – bizonyítva, hogy Európában már legalább 300 évvel korábban jelen volt az organizmus. Ha valóban a spanyolok hurcolták be a kórokozót az Újvilágba, az arra is magyarázatot adhat, miért okozott az aztékok körében ekkora pusztítást, miközben az európaiak legfeljebb enyhébb tünetekkel estek tőle ágynak. A kórokozóval való több évszázados „együttélés” után ugyanis az európaiak immunrendszere alkalmazkodott a baktériumhoz, míg az amerikai őslakosokét teljesen készületlenül érte az új fenyegetés. Az áldozatok magas számához hozzájárulhattak a spanyol támadás nyomán összeomlott társadalmi rendszer miatt kialakuló rossz higiéniai körülmények, illetve az aszályok által súlyosbított éhínségek is.
