A statinok pleiotrop hatásai

Több mint lipidcsökkentő

Egyre biztosabb, hogy a statinok – megfelelő adagú kezelés mellett – nem csak a lipidszintet befolyásolják. Újabb bizonyítékok támasztják alá, hogy védik az erek endothelfunkcióját, valamint gyulladásgátló, antiproliferatív és antioxidáns hatásuk is van.

A kis denzitású lipoprotein (LDL) koleszterin szintje 2,4 mmol/l-es célértéke helyett 1,6 mmol/l alatti koncentrációt elérve körülbelül 16 százalékkal csökkenhet az akut koronária-szindrómában szenvedők két éven belüli mortalitása és kardiovaszkuláris eseményeik (szívinfarktus, kórházi kezelést igénylő instabil angina pectoris, 30 napon túli revaszkularizációs igény stb.) aránya. Ez az Amerikai Kardiológiai Társaság (American College of Cardiology, ACC) márciusi kongresszusán ismertetett és a New England Journal április 8. számában közölt PROVE IT tanulmány fő üzenete. A vizsgálat egyik csoportjában napi 40 mg pravastatint, a másikban napi 80 mg atorvastatint szedtek a betegek. A legjelentősebb javulást a revaszkularizáció szükségessé válása és a visszatérő instabil angina pectoris aránya terén tapasztalták. Az erőteljes lipidszintcsökkentő kezelés hatása már a kezelés első hónapjában megmutatkozott. Ez az eredmény annak fényében értékelendő, hogy az akut szakban a betegek 69 százalékánál perkután koronária-intervenció (PCI) történt.

A célérték elérésének szükségességét támasztják alá az ACC kongresszusán ismertetett másik vizsgálat, az ALLIANCE eredményei is. Ebben arra törekedtek, hogy napi 10–80 mg atorvastatin adásával 2,6 mmol/l alatti LDL-értéket érjenek el. A célérték kitűzése nélküli, szokványos lipidszintcsökkentő kezeléshez képest négy év alatt 47 százalékkal mérséklődött a koszorúér-betegek körében a szívinfarktus előfordulása.