A SOTE Kamarazenekarától a mentás üdítőitalig – kultajánló dr. Kolbe Ilonával

ZENE

A zene művelése számomra nem egyszerűen hobby vagy időtöltés, a zene élmény és feltöltődés, önkifejezés és rekreáció, a testi-lelki harmónia helyreállításának lehetősége. Ajánlom mindenkinek, azoknak is, akik még sosem vettek hangszert a kezükbe. Nincs korhatár, bármikor el lehet kezdeni.

Életem egyik legszerencsésebb pillanatában, egyetemistaként csatlakoztam a SOTE kamarazenekarához. A zenekar, köszönhetően Tardy László karnagy úrnak, akiben az önzetlenség angyali türelemmel és óriási munkabírással párosult, a Semmelweis Kamarazenekar ma is együtt van és koncertezik. S én, mint az együttes szóló zongoristája, kontinuósa és néha még orgonistája is, egyformán jól érzem magam a különféle zenei feladatokban. Hálás vagyok a zenekarnak és karnagyának, nekik köszönhetem, hogy eljátszhattam a zeneirodalom óriásainak (Bach, Handel, Haydn, Mozart) versenyműveit. A mellékelt fénykép (Nagyapáti István munkája) a tavalyi jótékonysági koncertünkön készült, melyet a Tüdőér Egylet javára rendeztünk a BMC-ben. Soron következő koncertünk májusban lesz Pápán, a Barátok templomában, a részletekért majd figyeljék honlapunkat!

Zenekarunk tagjaiból alakult alkalmi orvos vonósnégyest hallhatnak Dr. Kelemen László primárius vezetésével április 12-én este 7 órakor a Budai Irgalmas rendi Kórházzal szemben, a Császárfürdői Szent István kápolnában (Frankel Leó u.54.). A koncert Kozma atya támogatásával jött létre, műsorán Joseph Haydn: A Megváltó hét szava a keresztfán című művének eredeti, zenekarra/vonósnégyesre írt változata szerepel, mely a húsvéti készülődést segítő, műfajilag sehová be nem sorolható mű. Nem közismert, de ez az eredeti változat, az oratóriumi verzió később készült.

Győr a Kultúra és a Találkozások városa. Szívemnek azért is kedves, mert itt voltam fiatal és itt ismertem meg a férjemet. Az Orvosmuzsikusok Egyesülete(Ars Medica pro Humanitate Hungarica), melynek magam is körülbelül egy évtizede a tagja vagyok, belém helyezte bizalmát, hogy az idei találkozót megszervezzem. A XXIII. Orvosmuzsikus Találkozó műsora április 25-27-én szépnek és érdekesnek ígérkezik (a teljesség igénye nélkül: Bach, Buxtehude, Vivaldi, Beethoven, Schubert, Liszt vagy éppen Muszorgszkij művei). Gyönyörűek a koncertek helyszínei, a székesegyház és a zsinagóga. Az egyesület tagjai, köztük kiváló amatőr muzsikusok, nagy odaadással készülnek, hogy legjobb tudásukat mutassák meg egymásnak és a nagyérdeműnek. Számomra külön öröm, hogy 40 évvel ezelőtti felállásban, volt osztálytársammal, Martos László művésztanárral (Debreceni Egyetem) adhatjuk elő ismét J.S. Bach két zongorára írott, ritkán hallott c-moll versenyművét. A részletes műsor itt megtekinthető.

2013 szeptemberétől nyugdíjasként már csak heti egy napot dolgozom, sokkal több időm jut zenére. Tagja vagyok több zongorás együttesnek, legyen szó trióról vagy kvintettről. Legnagyobb sikeremet régi kamarazene partneremnek, dr. Lakatos János kardiológus csellóművésznek köszönhetem. David Popper: Magyar rapszódiáját, mellyel János amatőr csellistaként 2. helyezést ért el a New York-i AFAF Golden Strings fesztiválon, amerikai utazás követte, fellépéssel a Carnegie Hallban. A nyertes DVD itt nézhető és hallgatható meg.

A felkészülés is nagy örömet jelentett számunkra, közös koncertekkel dunántúli városokban, de az igazi élményt a Carnegie Hall-beli, soha nem remélt fellépési lehetőség, valamint a külképviseleteknél szervezett washingtoni és New York-i egész estés szóló koncertek adták.

Nem kifejezetten programajánlat, de nemes és követendő kezdeményezés a Magyarországon először a monori cigánytelepen kipróbált, El Sistema nevű program, amelyet a képzett zenész és közgazdász, José Antonio Abreu dolgozott ki Venezuelában. Abreu a klasszikus zene tanításában látta a kiutat a helyi szegénynegyedből és az élet őt igazolta. Egyik pártfogoltja – és a szegénynegyed korábbi lakója –, Gustavo Dudamel ma már jónevű karmester, aki a Los Angeles-i Filharmonikusok zenei igazgatója. Monoron Bátki Márton hegedűtanár vezetésével zenepedagógusok próbálják zenére, a zene szeretetére tanítani a gyerekeket. A közös zenélés átütő sikerélményt jelent a gyerekeknek. A YouTube-on erről látható filmriportokat nem tudom meghatottság nélkül megnézni. Csodálatos látni, ahogy hangszereket adtak a gyerekeknek. Akadt olyan, akinek már nem jutott, nekik papírból és falécből barkácsoltak kéthúros hegedűket, ugyanolyan lelkesen használták, mintha igazi hangszer lenne. Fantasztikus tudni azt, hogy vannak emberek, akik ilyenre vállalkoznak. Az El Sistema nem riválisa a Kodály-módszernek, egymás mellett kell éltetnünk mindkettőt. A programnak máris vannak eredményei.

KIÁLLÍTÁS

Akik pár éve nem jártak Győrben, örömmel tapasztalhatják, hogy a Székesegyház melletti Zichy Látogatóközpontba bejelentkezve felmehetnek a Püspökvár tetejére, ahonnan a folyók találkozásának páratlan látványában lesz részük. A Püspökvár alagsori kiállító termében Apor Vilmos püspök és vértanú emlékével találkozhatnak, majd megtekinthetik a Székesegyház kincseit és Szt. László rekonstruált szobor-mását. A sort végtelenségig folytathatnánk Borsos Miklós és Kovács Margit állandó kiállításával (előbbi a Gyermekmúzeumnak is otthont ad).  Szt. László hermáját mindenki szabadon megtekintheti, a templom a déli órák és a liturgikus időszakok kivételével egész nap nyitva áll a látogatók előtt. A Győri Zsinagóga hajdani épületét néhány éve az önkormányzat vásárolta meg és állította helyre gyönyörűen, jelenleg a Széchenyi Egyetem hangversenytermének és a Vasilescu-gyűjteménynek ad otthont.

A mindenkori győri programokról és a múzeumok elérhetőségéről a város honlapján találunk bővebb információt.

KIRÁNDULÁSOK ÉS BORTÚRA

A Balaton mindig új és mindig más, a folyton változó tájban még csak nem is hasonlít előző napi önmagára, a Balaton maga a csoda. Az országúton, vagy akár a vízen Akarattyától Alsóőrs felé haladva zöld „szigetként” tűnik fel előttünk a káptalanfüredi partszakasz. Érdemes ellátogatni tavasszal is erre a különleges mikroklímájú helyre, melyet a veszprémi káptalan által telepített, ebben a magasságban szokatlan csertölgyes erdő tesz egyedivé. Itt az utcák elnevezése is szokatlan, az őshonos, gazdag növényvilágra utal: Kökény, Hóvirág, Kőrisfa, Vadrózsa, Szeder utca. A Galagonya utcából a sárga jelzésen haladva a hajdani kőfejtő mellett találjuk a nem egészen fél kilométer hosszúságú tanösvényt, mely a különleges flórájú Köcsi-tó partján kanyarog. Kis gyerekekkel is könnyen bejárható, a csöppnyi tó vízinövényeivel és a hatalmas permi vörös homokkő sziklákkal a háttérben gyönyörű látványt nyújtanak. A jelzést követve néhány kilométernyi szelíd emelkedő után a Balaton egyik gyönyörű kilátójához érkezünk, ahonnan beláthatjuk a Balaton-felvidéket és a Bakonyt, de még a Somogyi-dombságot is.

Balatoncsicsóra, onnan a Nivegy-völgybe a férjem csábított el télvíz idején, házi disznóvágásra. A gazda és a gazdaasszony szívesen fogadtak, tetszett a fogadó és a környék, jó borokat kóstoltunk és ellestünk jó pár hasznos tudnivalót. Azóta is visszajárunk és szívből ajánljuk mindenkinek a Szabó és fia pincészet Juhfark és Cabernet Franc borait, mértékkel, de napi használatra is.

KÖNYV

A mostani koncentrált felkészülési időszakban olyan könyveket igyekszem választani, melyek részenként olvasva is teljes élményt nyújtanak.

Mátyus Aliz nemrégen bemutatott novelláskötete, a Megkésett tavasz, el se jött tél éppen ilyen. A szívünkhöz és az értelmünkhöz szól egyszerre, összetéveszthetetlenül egyéni hangon és utánozhatatlanul tömör fogalmazásban. A pápai indíttatású írónő aktivitását tekintve Weöres gyermekversének százlábúját idézi: szakfolyóiratot szerkeszt (ez a Szín – Közösségi Művelődés), szociológusként a vidéket járja, interjúkat készít, novellákat publikál, összetartja a Pápai Művelődéstörténeti Társaságot, értékeket őriz. Felelős ember, felelős mondatokkal. A Megkésett tavasz… egyik esszéjében, a Fiatalok a múlt századelőn: Ferenczi Sándor, Ady és Bartók-ban azt fejtegeti, illetve keresi, hogy a tehetséges emberek miként kerültek olyan helyzetbe, hogy kibontakozhattak. Hogy alakultak az életkörülményeik, mi mindennek kellett történnie ahhoz, hogy mind Ferenczi, Ady és Bartók azzá váljanak, akikké végül váltak. Ajánlom a novelláskötetet mindazok figyelmébe, akik szívesen eltöprengenek és továbbgondolják az olvasottakat.

Édesapám szülész-nőgyógyász pályáját az Üllői úti klinikán kezdte, majd visszatért szülővárosába, Pápára, ahol több generáció született meg a keze alatt. Sok száz oldalas önéletírását a Veszprém megyei Levéltár Pápai Fióklevéltára őrzi. A jövőben szeretném sajtó alá rendezni a közérdeklődésre számot tartó részeket, addig azonban szívesen ajánlom betekintésre az Üllői úti Női Klinikáról szóló fejezetet. Az orvosok számára remélhetően lebilincselő olvasmány részletesen leírja a Klinika felépítését, hierarchiáját, az ügyeleti rendet és sok más érdekes anekdotikus részletet, mely alapján az intézmény akkori működése teljességgel rekonstruálható.

Számomra a zene a legfontosabb. A könyvek közül is a zenéhez kapcsolódókat emelem ki. Most kezdtem el olvasni egy nagyobb figyelmet érdemlő munkát: Harmat László és Tardy József:  A gyógyító zene c. kötetét. Harmat László a SE Magatartástudomány Intézetének volt munkatársa, jelenleg a stockholmi Karolinska Intézet zenei kutatási programjában dolgozik, hegedül. Tardy József pszichológus és hipnoterapeuta, 2011-ben tért haza Németországból, a Semmelweis Egyetemen tanít. A szerzőpáros áttekinti a zeneterápia történetét, a zeneterápiás iskolákat a pszichoterápiával párhuzamba állítva. Minden betegségtípus kapott egy fejezetet, melyben a biológiai, pszichológiai tényezőket külön-külön, de a szociális környezetbe ágyazottan vizsgálják. Sok gyakorlati alkalmazást és ajánlást is bemutatnak, szólnak a kóruséneklés terápiás hatásairól és megkísérlik megragadni azt a folyamatot, amely a lelki ráhangolódás következtében a testi-lelki egyensúly helyreállásához vezethet. A könyvet olvasva úgy tűnik, hogy a zeneterápia lehetőségei még messze kiaknázatlanok és nagyon sok fontos kísérlet van még előttünk, hogy a gyógyító folyamatok mikéntjét mélyebben megérthessük, netán receptre hallgassunk zenét.

Hasonló témával foglalkozik „nyitott háziorvosi rendelésén” dr. Medgyesi János háziorvos, Gyógyítás és művészet című sorozatában, a Marczibányi téri Művelődési Házban. A soron következő előadásra április 9-én, szerdán 19 órakor kerül sor, a doktor úr vendége ezúttal Ferge Béla zenetanár és Ferge Lizi (hárfa). A feszültségoldásról, a muzsika testi-lelki egészségünket befolyásoló hatásairól lesz szó.

GYÓGYNÖVÉNYKERT ÉS KÉZMŰVES LEKVÁR

25 éve élünk Budakeszin egy biokert boldog tulajdonosaként, az erdő szomszédságában. Gyógynövénykertünket a Balácapusztán látott, kéken és fehéren virító izsóp bokrokkal beültetett, római fűszerkert ihlette. Számtalan illatos fűszernövény megtalálható nálunk, de sok a vadon termő fajta is. Egész téli teaszükségletünket fedezi a tavasztól őszig a kertből begyűjtött és szárított csalán, bodzavirág és citromfű. A húsvéti báránysülthöz és a palócleveshez friss tárkony dukál, az olaszos ételekhez jobban fogy a rozmaring és a kakukkfű.

Álljon itt egy pofonegyszerű hűsítő ital-recept melegebb napokra:

Hozzávalók: pár db citrom (ha lehet, vegyszermentes), egy csokor frissen szedett menta
Recept: a hozzávalókat megtisztítjuk, a citromokat hámozatlanul 8-10 felé vágjuk, csinosan elrendezzük a menta-ágacskákkal egy zárható üvegkancsóban, majd hideg vizet öntünk rá, hogy teljesen ellepje. Óvatos rázogatás után a hűtőbe állítjuk. Néhány óra múlva már kortyolhatjuk is az illatos üdítő-frissítő italt!

A gazdagon termő bodza bogyójának felhasználása nem egyszerű, sokan az ízét sem kedvelik; ezért más gyümölcsökkel szoktam házasítani. Lehet az alma vagy birs, ilyenkor zselatin hozzáadása sem szükséges. De lehet valamilyen karakteres erdei gyümölcs vagy szilva is, utóbbi a kedvencem. Tartósítószert nem, cukrot is alig használok, a kis üvegek tartalma a felbontás után szinte azonnal elfogy és ha kell, tetszés szerint édesíthetők mézzel vagy cukorpótlóval is. A szépen feldíszített üveg a kézműves lekvárral egyben kedvenc ajándéktárgyam is.