A Solaristól a Szabad Színházig – kultajánló dr. Pásztor Lászlóval

Könyv

Én bizony a sci-fin nőttem fel – és nem is nőttem ki belőle. Azt gondolom, szó szerint „fantasztikus“ ez a műfaj! Nagyszerű alkotások születnek, nagyon fontos gondolatkísérletek történnek bennük. Számomra azért izgalmas egy tudományos – fantasztikus mű, mert egy eredeti feltevést, egy koherens világot alkot a földitől eltérő körülmények közé és felmutatja annak következményeit. Nem is olyan könnyű, mint az első pillantásra tűnik! És azért is izgalmasak ezek a könyvek, mert ezek is csak az emberről szólnak, akárhol és akármikor játszódnak. Kedvenc szerzőim közé tartozik Stanislaw Lem. A Solarist bizonyára sokan ismerik, két film is készült belőle, de a Szénanátha c. elbeszélése sokkal aktuálisabb.

Novelláit rendszeresen újraolvasom, sokszor idézem gondolatait. Trurl és Klapanciusz, a két robot mérnök, Pirx pilóta vagy Ijon Tychi kalandjai sírós-nevetős kép világunkról. Mostanában leggyakrabban Trurl Újabb pótutazását emlegetem a Kiberiáda című kötetből:

“ − Éppen így terveztem − szól Trurl. − Elég egyszerű volt az ügy, barátaim; mikor átvette az első végzést, és aláírta a kézbesítőkönyvet, máris elveszett. A Büro-Krá-Cia nevű csodagépet alkalmaztam; mert amíg a kozmosz kozmosz, senki sem állhat neki ellen.”

Külön ki kell emelni Murányi Beátrix műfordítási teljesítményét, hihetetlen szóvicceit és ötleteit.

Másik kedvenc szerzőm, pontosabban szerzőim a Sztrugackij testvérek. Méltatlanul kevesen ismerik a Nehéz istennek lenni vagy a harminc év késéssel magyarul csak most napvilágot látott Lakott sziget című könyveiket. Utóbbi 1982-ben jelent meg először a MIR című szovjet irodalmi folyóiratban és azonnal indexre került. Emlékszem, hogyan adták évfolyamtársaim kézről-kézre a rongyosra olvasott kötetet. Szerintem ezek a könyvek sokkal izgalmasabb kérdéseket feszegetnek, mint a többször is megfilmesített Sztalker.  Higgyék el, jól fognak szórakozni, ha kézbe veszik ezeket a köteteket! Sajnos még nem sikerült jól lefordítani A hétfő szombaton kezdődik című könyvüket – pedig ez az egyik legmulatságosabb paródiája a szovjet tudományos életnek, rengeteg utalással, áthallással, viccel.

Ha már sci-fi, ne feledkezzünk el kevés számú hazai szerzőnk közül Zsoldos Péter Viking-trilógiájáról, melyet neveznek Gregor Man-trilógiának is. Egy Föld-szerű bolygón ókori körülmények közé kerülő űrhajós életéről szól – ma talán fantasynek neveznénk, de a hetvenes években ez a szó – legalábbis Magyarországon – még nem létezett.

Rádió

A Rádiószínház nagyszerű dolog! Kora délután és kora este kerül adásba a Kossuth rádión. Most például Szerb Antal Veszélyes vidék című műve hallgatható esténként. Igazi “nagy durranás” volt néhány éve a Jadviga párnája Závada Páltól, vagy a Bridget Jones naplója. Érdemes odafigyelni a műsorra. Szerencsére a Hangtárból 2-3 hétig meg lehet hallgatni az adást, pótolható az esetleg kimaradt rész.

Nagy kár, hogy a Rádió nem adja ki ezeket a darabokat, mint rádiójátékokat, mert sokkal jobbak, mint egy hangoskönyv. A dramatizálás és a színészi játék sokat emel az élvezeti értéken.

Film

Viszonylag ritkán járok moziba – be kell vallanom, hogy az internet ezen a téren teljesen átrendezte szokásaimat. Az elérhető filmek bősége szinte végtelen. Utóbbi időben a régi cseh(szlovák) filmeket nézem szívesen. A Tűz van, babám! vagy a Nap, széna… sorozatot biztosan sokan ismerik, de Menzel többi szatirikus-ironikus  filmje, vagy a mesék mind jó kikapcsolódást biztosítanak.

Viszont amit nem érdemes a képernyőn nézni – azok a 3D látványfilmek. A Gravitáció szó szerint a székbe szegezett. Fizikailag többnyire helyesen ábrázolt képi világa megragadott és csak a sajnos nyálassá váló végén engedett el. Akinek nem jut osztályrészéül egy valódi űrutazás, azt gondolom, ebből a filmből sokat megtudhat róla.

Nagy élmény volt a Felhőatlasz is. Felismerhetetlenné maszkolt szereplőivel, idő- és térbeli ugrásaival, nagyívű történet mesélésével megragadott és olyanra csábított, amit ritkán teszek meg: elolvastam a film alapjául szolgáló könyvet is. Persze, egészen másról szól a két mű – de ez nem baj, mind a kettő kiváló a maga műfajában. A film és a könyv vége pont annyira hasonlítottak egymásra, mint Déry Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című könyve és a belőle készült – egyébként nagyszerű – musical.

Sport

Sajnos, lusta vagyok, és ezidáig a szerencsés alkatom megóvott a súlygyarapodástól. Rendszeresen nem művelek semmit, de időnként biciklizem. Az okostelefonra telepíthető programon (MapMyRide) szoktam nézegetni a megtett távot és sebességet és igen büszke vagyok magamra, ha a kör gyorsabbra sikerül, mint előzőleg.

Kultúra

Székesfehérváriként nem hagyhatom az elmúlt Szent István emlékévet említés nélkül. Sok nagyszerű programot szerveztek a városnak, mindenki büszke lehetett fehérvári voltára. Szerencsére az ünnepek után is maradtak izgalmas programok, kiállítások. Van a Fő utcán egy háromszáz éves gyógyszertárunk, a Fekete Sas Patika. Nem messze tőle a Hetedhét Játékmúzeum, benne a Moskovszky-babagyűjteménnyel és gyermekkorunk rajzolója, Réber László műveivel. Játszani is lehet! Jó időben el kell látogatni a pákozdi csata emlékművéhez, ahol most Katonai Emlékpark mutatja be honvédségünk legjobb hagyományait. A tartalmas nap folytatható akár a Velencei-tavi Borút valamelyik pincészetében (pl. a Csóbor-pincészetben Agárdon) vagy vissza lehet térni a városba és a megújult, igazi korzóvá vált Fő utcán sétálni és meghallgatni az esti mesét az Igéző Színházban (Fő utca - Basa utca sarok). Ez a Szabad Színház új kezdeményezése. Aki komolyabb történetre vágyik, nézze meg Márai Sándor Az igazi című regényadaptációját január 31-én. A Szabad Színház nyári előadásai a város történetéről mindig nagy népszerűségnek örvendenek, szerencsésen ötvözik a vásári komédiák stílusát és az elbeszélés komolyságát. Kicsi-nagy élvezettel hallgatja.