A robotsebészet előnyei
A Da Vinci rendszert forgalmazó cég képviselője, Torda Péter beszélt az Indexnek a forradalmi műtéti eljárás gyökereiről, és arról, hogy az innovatív megoldások milyen hatással lesznek a sebészeti eljárásokra.
A Da Vinci a világ legelterjedtebb sebészeti rendszerének számít, összesen 60 ezer, régiónkban 44 ilyen rendszer működik, Görögországban, Romániában, Cipruson is alkalmazzák. Az elnevezést a fejlesztők azzal indokolták, hogy a reneszánsz polihisztor jóval korát meghaladóan nem csak anatómiai tanulmányokat folytatott boncolás útján, de a világon elsőként alkotta meg a robotok elődjét: egy olyan páncélszerkezetet, ami képes volt a karját és a lábát önállóan mozgatni, írja a lap.
A speciális robotasszisztált szoftver a műtéti technika minden lépését optimalizálja. A laparoszkópos eljáráshoz képest négy karja valamivel keskenyebb, egyenként 5-8 mm átmérőjűek, hajlíthatók, 3 tengely körül mozoghatnak, így a minden műtéti terület megközelíthető, kamerája kivételes 3 dimenziós látásmódot biztosít, 10-12 szeres nagyításban.
A sebész kezeinek mozgását villámgyors szoftveres analízis után leképezik a robotkarok, amik az indokolatlan, bizonytalan mozgásokat, a kézremegést is képesek kiszűrni, ezzel precízebb és biztonságosabb az eljárás. Egyetlen ember tudja mindegyik kart – azok váltogatásával – irányítani, nem kell például egy másik sebész az ér lefogására, ez külön beállítható, ezzel a robotasszisztált műtéteket feleakkora személyzettel lehet végezni. További előnye még, hogy a hajlítható karok miatt jóval kényelmesebb pozícióban operálhat a sebész, mint a laparoszkópiás beavatkozásoknál, ahol sok esetben 4-6 órát a területhez való hozzáférés miatt kényelmetlen testhelyzetben kellett tölteniük. A robotrendszert használó sebész székben ülve végzi a műtétet (más típusú gépeknél, például az agysebészetben állva). Azzal, hogy egy külön egységnél irányítja az operációt, a sebésznek nem feltétlenül kell azonos helyiségben lennie a beteggel, aki mellett az eljárás alatt is van orvos, aneszteziológus és személyzet.
„A robottechnológia fejlesztésébe a NASA a 2003-as iraki háború idején csatlakozott, a céljuk az volt, hogy a harctéren a sérüléseket úgy is meg tudják operálni, hogy a sebész nincs jelen” ˗ fejtette ki arra a kérdésre Torda Péter, hogy mi számít a fejlesztés mérföldkövének. A világon 11 millió beavatkozás, 6 kontinensen 69 országban közel hétezer ilyen rendszer működik, majdnem, minden 20 másodpercben indítanak ilyen műtétet a több mint 60 ezer Da Vinci robotsebészének egyikével – ismertette az eszközt forgalmazó cég, a Sofmedica képviselője, aki szerint „a távoli jövőben a robotok akár sebész nélkül is képesek lehetnek műtétet elvégezni”.
A teljes információt ITT olvashatja
