A probiotikumok és a védőoltások által kiváltott immunológiai válasz
A probiotikumokról korábban már bebizonyosodott immunmodulátor hatások, melynek révén képesek befolyásolni a vakcinák által kiváltott antitestválaszt. A védőoltások egy részénél problémát jelenthet, hogy a szerokonverzió elmarad az optimálistól, így az oltottak egy részénél továbbra is fennáll a megfertőződés veszélye.
Ennek vizsgálatára izraeli kutatók 47 résztvevők bevonásával vizsgálatot végeztek. Olyan, 8–10 hónapos csecsemőket vontak be a vizsgálatba, akiket valamilyen akut betegség miatt vettek fel a kórházba, és akiknek szülei az országosan ajánlott védőoltások beadatása mellett döntöttek. Nem kerülhettek be a vizsgálatba, akik az immunrendszer károsodásával járó megbetegedésben szenvedtek vagy az immunrendszert befolyásoló gyógyszert szedtek, illetve akik állandó katétert viseltek vagy koraszülöttek voltak.
Az alkalmazott probiotikus készítmény az alábbi baktériumtörzseket tartalmazta 3 x 109 CFU mennyiségben: Lactobacillus acidophilus ATCC4356, Bifidobacterium bifi dum DSMZ20082, Bifidobacterium longum ATCC157078 és Bifidobacterium infantis TCC15697.
A kontrollcsoport tagjainak placebót adtak. A gondozót arra kérték, hogy a kapott készítményt (probiotikumot vagy placebót) a gyermek 10 hónapos korától tegye hozzá a csecsemő táplálékához.
Az izraeli gyakorlat szerint élő, gyengített kórokozót tartalmazó vakcinát (MMRV) 12 hónapos korban kapnak először a gyermekek. Ezen kívül az inaktivált poliovakcina, valamint a Hib és a diftéria-pertussis-tetanusz elleni oltás (DTP) is esedékes. A védőoltások beadása után három hónappal mérték a vérből az IgG-szintet. Az öt hónap alatt a szülők mindvégig adták csecsemőjüknek a probiotikumot vagy placebót.
Elsődleges végpontnak azon csecsemők százalékos arányát tekintették, akiknél protektív ellenanyagszint alakult ki a beadott oltóanyagokkal szemben.
A vizsgálati csoport (n = 25) és a placebocsoport (n = 22) között nem mutatkozott szignifikáns különbség azon csecsemők számában, akiknél nem alakult ki protektív antitestszint. Mindkét csoport összegzett elemzése azonban azt jelezte, hogy a placebocsoportban nagyobb volt az elégtelen szerokonverzió aránya, mint a probiotikummal kezeltek körében (17% vs. 8%; p = 0,052), ami éppen eléri a szignifikancia határát. A mellékhatások tekintetében nem igazolódott lényegi eltérés a két csoport között. Szignifikáns trend mutatkozott a tekintetben, hogy a vizsgálati csoportban kisebb volt a vakcinációval kapcsolatba hozható mellékhatások aránya.*
A szerzők következtetése szerint a védőoltások időszakában alkalmazott probiotikumok nem befolyásolják a mumpsz, a kanyaró, a rubeola és a varicella elleni vakcinára adott immunválaszt, ugyanakkor javítják a szerokonverzió arányát.
*Csak szakmai információként szolgál, indikáción túli alkalmazás nem támogatott.
Forrás: Youngster I, et al. Probiotics and the immunological response to infant vaccinations: a prospective, placebo controlled pilot study. Arch Dis Child. 2011 Jan 24.
