A porított szőlő mint gyógyszer
Amerikai kutatók szőlőporral eredményesen csökkentettek olyan anyagcsere tüneteket, amelyek gyakorta együtt jelentkeznek: magas vérnyomás és vércukor, elhízás és a kóros vérzsírértékek.
Maria Luz Fernandez és Jacqueline Barona voltak az orvostudományban az első kutatók, akik a szőlőpor hatását anyagcsere tünetcsoportban szenvedő embereken tanulmányozták. Mélyhűtött szőlőszemeket porítottak szét, de készítettek nagyon hasonló, ám a szőlőben lévő, biológiai szempontból aktív hatóanyagokat, polifenolokat nem tartalmazó port is.
A kutatópáros vizsgálatának eredményeit a Journal of Nutrition szakfolyóiratban közölte. A tanulmányban anyagcsere tünetcsoport miatt kezelt, 30-70 éves férfiak vettek részt. Az orvosok gondosan követték vérnyomásukat, vércukorértékeiket és testsúlyukat; különböző laboratóriumi méréseket végeztek rajtuk, tanulmányozták véráramlási adataikat, és figyelemmel kísérték a lassú, gyulladásra is jellemző leleteket, mivel az érelmeszesedés különleges, lassú gyulladásos folyamat.
Véletlenszerű kiválasztás alapján a férfiak fele négy hétig naponta kimért mennyiségben borport, a másik csoport tagjai hatástalan placebót kaptak. Ezután három heti pihenő következett.
A szünet után a vizsgált személyek helyet cseréltek, anélkül, hogy ők tudták volna. A hatástalan port szedők szőlőből porított készítményt kaptak, míg a korábban porítottal borral kezeltek placebót kezdtek szedni.
Valamennyi vizsgálati alany vérnyomása és vércukorértéke a valódi hatóanyag alkalmazásának időszakában mozdult jó irányba, és ugyanez vonatkozott a többi mérési adatra is. A borpor fokozta az értágulatot és csökkentette a gyulladásra jellemző laboratóriumi értékeket is.
"Ezek az eredmények jelzik, hogy a szőlőfogyasztás kedvező irányban befolyásolja a szív-és érbetegségek kockázati tényezőit, ami azért fontos, mert az ilyen emberek száma folyamatosan növekszik" – hangsúlyozta Fernandez.
