A polikrízis már az egészségünket is támadja
A klímaváltozás, az urbanizáció, a demográfiai és gazdasági válságok egymásba fonódó hatásai új egészségügyi kockázatokat teremtenek, közli az Economx.
Napjainkban már nem elszigetelt válságokkal állunk szemben, hanem egymásba fonódó, kölcsönösen erősítő krízisek hálózatával – ez a polikrízis fogalma.
Az ökológiai és klímaválság, a demográfiai átalakulások, a gazdasági egyenlőtlenségek, valamint a politikai és társadalmi bizalom megingása nem különálló jelenségek, hanem folyamatosan hatnak egymásra, formálva a globális és helyi folyamatokat – hangzott el a Planetáris egészség a polikrízis idején című konferencián.
A kölcsönhatások rendszerszintű megértése kulcsfontosságú: csak így lehet a döntéshozatalnak, a tudománynak és a közpolitikáknak a tüneti kezelések helyett tartós, strukturális megoldásokat kínálni. A planetáris egészség koncepciója ebben ad keretet, hiszen lehetővé teszi, hogy a polikrízis komplex, egymásra ható folyamatait az emberi jólét és a környezet kapcsolatán keresztül vizsgáljuk. „Egy mindenkit érintő problémához mindenkit képviselő résztvevők járulnak hozzá” – fogalmazott nyitóbeszédében Vitrai József, a Magyar Népegészségügy Megújításáért Egyesület elnöke.
A planetáris egészség, amelynek fogalmát a The Lancet Commission on Planetary Health 2015-ös jelentése vezette be, az emberi egészség és a Föld ökológiai rendszereinek összefüggéseit vizsgálja. Lényege, hogy az emberi jólét hosszú távon nem választható el a természeti rendszerek – az éghajlat, a biodiverzitás, a talaj és a vízkészletek – stabil működésétől. A koncepció szerint „az emberi civilizáció egészségének vizsgálata elválaszthatatlan a természeti rendszerek állapotának értékelésétől, amelyekre az emberiség támaszkodik”.
A modern gazdasági növekedés és fogyasztás óriási környezeti terhelést okoz, amely már közvetlen egészségügyi kockázatokat generál. A planetáris egészség szemlélete szerint ezek nem különálló problémák, hanem egymással összefüggő rendszerek: a klímaváltozás hőhullámokkal, extrém időjárással és fertőző betegségek terjedésével fenyeget; a biodiverzitás-csökkenés sérült ökoszisztémákat és növekvő zoonózis-kockázatot eredményez; a levegőszennyezés krónikus légzőszervi és kardiovaszkuláris betegségeket okoz; a talaj- és vízromlás pedig élelmiszerbiztonsági problémákat generál. Ezek a hatások különösen az alacsony jövedelmű régiókat érintik súlyosan, de a fejlett országokban is egyre látványosabban jelennek meg.
