A perui só-program tanulságai
A PharmaOnline szerint a csökkentett nátrium-tartalmú só használata néhány Hgmm-rel csökkenti a vérnyomást, és mintegy felére redukálja a kockázatát annak, hogy a jövőben hipertónia alakuljon ki.
A túlzott mennyiségű sófogyasztás, a magas vérnyomás és a kardiovaszkuláris szövődmények kapcsolata ismert. Világszerte egyre több (közegészségügyi) program irányul a sóbevitel mérséklésére. Ennek egyik példája a Peru hat településén végrehajtott, egyszerűen kivitelezhető, költségtakarékos, ugyanakkor kedvező eredményre vezető só-program, írja a lap.
Peruban az egy főre eső átlagos sófogyasztás messze meghaladja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által megadott értéket. Mindez a vérnyomásra is hatással van. Tudva azt, hogy a sófogyasztásról lemondani nehéz, Peruban egy „szubsztitúciós cselhez” folyamodtak. Tumbes régió hat településén a 100 százalékban nátrium-kloridot tartalmazó konyhasót egy olyan sókeverékre cserélték, ami 75 százalékban nátrium-kloridot (NaCl) tartalmaz, míg a 25 százalékát kálium-klorid (KCl) adja. Ez a keverék-só az ízében nem különbözik észrevehetően a konyhasónál megszokott sós íztől.
A kiválasztott hat település magas sófogyasztású lakói három éven keresztül a csökkentett NaCl-tartalmú sót fogyasztották. A háztartások, az élelmiszerüzletek, a közüzemi konyhák és egyéb konyhák számára a hagyományos só helyett térítésmentesen biztosították a káliumos sókeveréket. A program részét képezte egy intenzív felvilágosító kampány is.
A 2376 résztvevő vérnyomását a só-program kezdetén, majd azt követően öthavonta mérték és regisztrálták. A limai kutatók az Európai Kardiológusok Társaságának (European Society of Cardiology; ESC) 2019 szeptemberében Párizsban tartott éves kongresszusán mutatták be a program eredményeit.
Számszerűen: a szisztolés vérnyomás átlagosan 1,23 Hgmm-rel, míg a diasztolés 0,72 Hgmm-rel csökkent a káliumos só hatására. Minél magasabb volt a résztvevők vérnyomása a szubsztitúció kezdetén, annál jelentősebb mértékben csökkent az a program során (szisztolés és diasztolés nyomásértékek csökkenése ez esetben: 1,74, illetve 1,25 Hgmm). Noha a bemutatott vérnyomáscsökkenések elsőre jelentéktelennek tűnnek, kiemelendő, hogy a só-program hatása a (még) normális vérnyomásos egyéneknél is igen kedvező. A program elején normotenziós személyeknél a káliumos sóra váló áttéréssel 51 százalékkal csökkent a rizikója annak, hogy a későbbiekben hipertóniássá váljanak.
A kálium-adagolás vonatkozásában megjegyzendő, hogy a kevert sót kapók vizeletében – 600 vizeletminta vizsgálata alapján – megemelkedett a kálium-szint, de a fokozott kálium-bevitellel kapcsolatos mellékhatások nem léptek fel. Helytálló ugyanakkor, hogy vesekárosodás, csökkent vesefunkció esetén a fokozott kálium-bevitel kerülendő.
