A norvég-bolgár tengely mentén terem a szupersperma
A férfi terméketlenség megértéséhez remélnek segítséget a tudósok a keresztezett európai egerek váratlanul nagy spermaszáma nyomán – írja az MTI.
Normális esetben a hibridizáció - amikor két alfaj egyedeinek párosodásából utód születik - a spermium minőségének gyengülésével, alacsonyabb ivarsejtszámmal jár a hím utódoknál. A nyugat-európai Mus musculus domesticus és a kelet-európai Mus musculus musculus közös utódainál azonban meglepő módon a normálisnál jóval nagyobb számú spermium termelődik.
Stuart J. E. Baird evolúcióbiológus, a portugáliai portói egyetem kutatója csoportjával laboratóriumi körülmények között keresi a választ arra, hogy miként jön létre a változás. Eddigi eredményeikről a brit tudományos akadémia folyóiratában, a Proceedings of the Royal Society B-ben számoltak be.
A háziegér két alfaja megőrizte azt a képességét, hogy egymás között szaporodjon, ami az adatok szerint legalább 6 ezer éve meg is történik. Norvégiától Bulgáriáig húzódik az a mintegy 20 kilométer széles észak-déli sáv, amelyen belül a keveredés zajlik, ebben a zónában élnek a hibrid háziegerek. Az egérhibridizáció frontvonala Baird szerint a biológiai megfelelője egy atomütköztetőnek: két fajt egymásnak ereszt természetes körülmények között, és lehetővé teszi, hogy a tudósok megfigyeljék az eseményeket.
E zóna cseh-bajor régiójában a kutatók egyre több olyan hím nyugati egeret találtak, amelynek Y kromoszómája a keleti egértől jött. Más szóval, amikor a nyugat-európai háziegér keleti társával párosodott, akkor az utódok a keleti hím kromoszómáját vitték tovább.
Baird csoportja 212 egeret fogott be, majd vizsgálta hímivarsejtjeik minőségét és mennyiségét, ezen kívül pedig genotípusukat is megállapította. Az elemzés megmutatta, hogy a nyugat-európai háziegerek közül azok, amelyek a hibridizáció során átvették a keleti egér Y kromoszómáját, jóval - átlagosan 6 millióval - nagyobb számú spermiummal rendelkeztek, mint bármelyik az eredeti két altípus közül.
A további genetikai elemzésektől és laboratóriumi vizsgálatoktól azt várják, hogy választ kaphatnak az emberi spermium minőségét meghatározó okokra is - idézte Bairdot a LiveScience című tudományos portál.
