A női és a kisebbségi kutatókra vonatkozó negatív sztereotípiák
A társadalomkutatók meggyőzően igazolták, hogy az – akár öntudatlan – sztereotípiák hogyan befolyásolják a nők és kisebbségiek karrierjét. Az egyik jellemző példa erre, hogy az emberek másként értékelik egy tudományos közlemény értékét attól függően, hogy férfi vagy női szerző alkotásának tulajdonítják azt.
A sztereotípiák csökkentik a nők és a kisebbségek önbecsülését, motivációját és intellektuális teljesítményét is az ún. sztereotípia fenyegetés folyamata során. Ennek lényege, hogy olyan helyzetekben, amikor az érintett igazolhatja a csoportjával kapcsolatos negatív sztereotípiákat, csökken a teljesítménye. Ez történt például abban a vizsgálatban, amelyben az afroamerikai diákok rosszabbul oldották meg az egyetemi felvételi tesztet akkor, ha azt mondták nekik, hogy az az intelligencia mérésének megbízható eszköze.
Az ehhez hasonló eredmények azt jelzik, hogy a negatív sztereotípiák komoly akadályt jelentenek a női és a kisebbségi kutatók számára. 2006-ban az Egyesült Államok tudományos akadémiája (National Academy of Sciences) egy jelentést tett közzé erről, amelyben azt javasolták az intézményeknek, hogy vegyék fel a harcot a sztereotípiákkal szemben, és konkrét intézkedéseket is javasoltak.
Ennek az írásnak azonban az a célja, hogy megoldást keressen arra, hogy miként tudnák az egyes kutatók megakadályozni, hogy a negatív sztereotípiák karrierjük útjába álljanak. A szerző, Daisy Grewal tanácsai részben azokból a tapasztalatokból fakadnak, amelyeket szociálpszichológusként szerzett a Stanford Egyetem orvoskarának Diverzitási és Vezetői Hivatalában dolgozva. Három fő tanácsa: az érintettek ismerjék meg és ismertessék meg másokkal is a sztereotípiák természetét; alakítsák bizakodóvá felfogásukat; és bővítsék szakmai kapcsolati hálózatukat.
A sztereotípiák természetének megismerése és megismertetése
A sztereotípiák elleni küzdelem egyik egyszerű, de hatásos eszköze, ha tudatosítjuk, hogy hogyan befolyásolják döntéseinket. Ezzel segítünk az embereknek – és magunknak – abban, hogy korrigálják magukat, és így csökkentsék a sztereotípiáknak a döntésekre gyakorolt negatív hatását. Nagyon könnyen átadhatjuk a sztereotípiákkal kapcsolatos tudást másoknak is, egyszerűen úgy, hogy szembesítjük őket a szociálpszichológiának a tárgyra vonatkozó eredményeivel, amelyek megmutatják, hogy hogyan, miért és milyen helyzetekben szokták a sztereotípiák az értékeléseket és döntéseket befolyásolni.
Fontos, hogy hangsúlyozzuk, hogy a sztereotípiák gyakran nem tudatosak. Ezzel csökkenteni lehet másokban a mondandónkkal szembeni védekezést is. Az öntudatlan sztereotípiák mérésének egyik eszköze az Implicit Asszociációs Teszt (IAT), amelyet számítógéppel végeznek. Érdemes elvégezni a tesztet és másokat erre is erre bíztatni. A legtöbb ember meglepődik saját eredményein, mivel kisebb-nagyobb mértékben valamennyiünkben jelen vannak a sztereotípiák. (A teszt magyarul is elvégezhető a Project Implicit weboldalon a magyar zászlót kiválasztva.)
A sztereotípiákról szerzett tudás segíthet a nőknek és kisebbségieknek abban, hogy ezek ne csökkentsék intellektuális teljesítményüket. Az egyik vizsgálatban a kutatók beszéltek a résztvevő nőknek a sztereotípia fenyegetésről, és arról, hogy ez hogyan befolyásolja telesítményüket. Az ezután elvégzett matematika tesztet a nők éppen olyan jól oldották meg, mint a férfiak. Vagyis a puszta felvilágosítás is jelentősen csökkentheti a sztereotípiák hatását.
Légy bizakodó
Carol Dweck, a Stanford Egyetem pszichológia professzora szerint az emberi természetről alkotott elképzelésünk befolyásolja, hogy mennyire vagyunk hajlamosak a sztereotipizálásra. A „fixált” felfogású emberek az emberi képességeket stabilnak és nehezen megváltoztathatónak tartják, és ezért hajlamosabbak sztereotípiákat használni, amikor magukat vagy másokat jellemeznek. Ezzel szemben a „bizakodó” felfogásúak képlékenynek gondolják a képességeket, hisznek abban, hogy ezek – ha erőfeszítések árán is, de – megváltoztathatók. Ennek megfelelően, ők sokkal kevésbé hajlamosak a sztereotípiákra.
A felfogás jellege erősen befolyásolja a sztereotípiákkal sújtott személyek teljesítményét – amint az várható, a fixált felfogásúak alulmaradnak a bizakodó felfogásúakkal szemben, és emellett aggodalmasabbak és könnyebben elvesztik a bátorságukat, ha hibát követnek el.
Azt hihetnénk, hogy nem sokat tudunk tenni felfogásunk megváltoztatásáért. Dweck professzor azonban kísérletes körülmények között képes volt erre. Négy lépést javasolt a felfogás megváltoztatására:
- Figyelj arra, hogy mit mondast magadnak.
- Légy tudatában, hogy van választásod.
- Vitatkozz saját fixált felfogásoddal.
- Vállald a kihívásokat, és az eredményeket értelmezd bizakodóan.
Légy a szakmai hálózat része
A sztereotípiák egyik káros mellékterméke, hogy a nők és a kisebbségiek gyakran úgy érzik, hogy nem tartoznak egy adott tudományos közösséghez, nem illenek a kollégáik közé, és ez jelentősen befolyásolja karrierjükkel kapcsolatos döntéseiket. Kimutatták például, hogy azok a nők, akik úgy érzik, hogy nincs helyük a számítástechnikában, nem is próbálkoznak ezen a területen tevékenykedni, még akkor sem, ha nagyon jó számítástechnikai képességeik vannak. Az odatartozás érzése közvetlenül hat az emberek elégedettségére és motivációjára, és bejósolhatóvá teszi, hogy ottmaradnak-e egy adott intézményben.
Azt lehet javasolni, hogy használj ki minden lehetőséget, amit az intézményed biztosít, hogy kommunikálj kollégáiddal, s ha nincsenek ilyenek, kommunikálj informálisan. Ennek számos előnye van: tanulni lehet belőle, információkhoz lehet jutni, és professzionális vagy személyes támogatásban részesülhetsz.
Sokkal jobb hely lenne a világ, ha nem léteznének a nőket és a kisebbségeket sújtó negatív sztereotípiák. Bár ebben az írásban a szerző az érintettknek próbált meg tanácsokat adni, ez egyáltalán nem menti fel az intézményeket az alól, hogy szükség esetén konfrontálódjanak, és igyekezzenek megváltoztatni a negatív a sztereotípiákat. Az egyetemeknek és az egyéb tudományos intézményeknek kötelességük ezt tenni.