A nemzet tanácsadója maradna az MTA

Hozzáfűzte: az akadémia legfontosabb feladatai között van az alapkutatások, az innováció, alkalmazott kutatások és a tudástranszfer támogatása. Lovász László szerint az MTA olyan hely, ahol politikai nézeteket félretéve, a tudomány érdekét szem előtt tartva lehet megvitatni fontos kérdéseket.

Az akadémia tagságával kapcsolatban kiemelte: égető probléma az akadémikus nők és férfiak aránya. 2016-ban egyetlen nőt sem választottak az akadémia tagjává. Ugyancsak probléma, hogy az akadémia tagságának átlagéletkora magas, 70 év. Ugyanakkor egy felső korhatár bevezetése az akadémikus választáskor nem oldaná meg a problémát és egyben méltánytalan lenne a kiváló teljesítményt nyújtó idősebb kutatókkal szemben. A probléma orvoslására szervezi meg az MTA a Fiatal Kutatók Fórumát, amely a legjobb fiatalokat igyekszik bevonni az akadémia látóterébe.

"Az MTA intézethálózata nemzeti kincs", emelte ki Lovász László, aki elmondta: az Emberi Erőforrások Minisztériumával (Emmi) keretmegállapodást kötöttek az akadémiai intézethálózat és az egyetemi kutatóhálózat együttműködéséről. Hangsúlyozta azt is: hosszú távú stratégiára van szükség az akadémiai intézethálózat jövőjével kapcsolatban, ennek kidolgozását a közeljövőben el kell végezni.

2016-ban 12 European Research Council (ERC) pályázatot nyert Magyarország, ebből kilenc az akadémiai kutatóhálózathoz került, emelte ki az MTA elnöke a tavalyi évet értékelve. Lovász László elmondta: létrejött az akadémiai felhő nagy számítások és adattárak számára, a szolgáltatás idén még ingyenesen használható.

Lovász László kitért arra is: az akadémia székháza több helyen halasztást nem tűrő felújítására szorul, az MTA a kormánytól a budai Várban található épületeiért kapott mintegy 9,5 milliárd forintot szeretné erre a célra szánni.

Az elnöki beszámolót a közgyűlés, az akadémia legfontosabb döntéshozó testülete nagy többséggel fogadta el. Elfogadták az elnök beszámolóját az MTA tavalyi költségvetéséről és vagyoni helyzetéről, és megszavazták a jövő évi büdzsé irányelveire vonatkozó javaslatot is.

"Az akadémia 2018. évi költségvetésére vonatkozó kormányelőterjesztés kapcsán elmondhatjuk, hogy alapvetően nem változott az idei évhez képest. Örvendetes tétel az oktatói-kutatói bérrendezés, amire 675 millió forintot szán a tervezet és ezzel az egyetemi oktatókkal azonos szintre kerülnek az akadémia kutatóinak bérei. Szintén kedvezően értékeljük, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének többlete 310 millió forintot tesz ki a javaslatban", mondta beszámolójában Lovász László.

Mint elhangzott, a jövő évi büdzsében az MTA fejezet többlettámogatása 1,2 milliárd forint. Lovász László kitért arra, hogy az MTA javaslata alapján a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjak 2018. január 1-től adó- és köztehermentessé válhatnak, ami 110-120 millió forint többletjövedelmet jelent az ösztöndíjasok részére fejezeti szinten, személyenként havi mintegy 40 ezer forint pluszt. A Lendület-csoportok forrásának fenntartására 100 millió forint többlettel számolhat az MTA, a határon túli magyar akadémiai szervezetek támogatására pedig várhatóan 45 millió forint többlet jut. Lovász László reményét fejezte ki, hogy a víztudományi program célfeladataira is sikerül valamilyen támogatást szerezni, ha nem is közvetlenül a fejezet költségvetésén keresztül.

Az akadémia átlaglétszáma 2016-ban 5517 fő volt, ebből kutató 3350. Mint Török Ádám főtitkár beszámolójából is kiderült, a kutatóintézetek közül 28 kiváló, 15 pedig jó minősítést kapott. A kutatóhálózat működését egy kilenctagú bizottság végezte el, amely arra a megállapításra jutott, hogy alapvetően nem indokolt változtatni a jelenlegi, a 2012. évi szerkezeti átalakítással létrejött struktúrán. A javasolt módosítás lényege, hogy a kutatóközpontok tagintézetei a jelenleginél nagyobb kutatási, pénzügyi és adminisztratív autonómiát kapjanak.