A nem daganatos eredetű fájdalom opioidkezeléséről

1980 előtt „megkövezték” azt az orvost, aki NDF kezelésére opioidot javasolt volna, sőt, igen nagy visszhangja volt Arner és Meyerson 1988-ban, a PAIN folyóiratban megjelent munkájának. A korszerű retard opioidkészítmények (morfin, oxycodon, palladon, valamint a transdermalisan alkalmazható fentanyl- és buprenorphintapasz) forgalomba hozatala, továbbá a WHO először 1986-ban megfogalmazott irányelve nagy lökést adott az egész világon az opioidkezelésnek, többek között hazánkban is

Ettől felbuzdulva egyre többen hangoztatták és ajánlották az opioidok rendelését NDF kezelésére is.  A Nemzetközi Fájdalom Társaság (IASP) 1999- ben már külön könyvet jelentetett meg erről a témáról. A nagy lelkesedés pár év után alábbhagyott a következő okok miatt:
– Addikció és dependencia alakulhat ki.
– Számos esetben, különösen reumatológiai betegségekben nem használ kielégítően (postlaminectomiás szindróma, coxarthrosis).
– Neuropathiás fájdalom kezelésére perifériás eredet esetén második vonalban javasolható csak, centrális neuropathiás fájdalomban, gerincvelő-sérülés okozta fájdalomban nem használ.
– A nem daganatos eredetű fájdalom kezelésében csak két-három hónapos időtartamról készültek véletlen besorolásos vizsgálatok, tehát senki nem tudja megmondani, milyen ártalommal jár az esetlegesen évekig tartó opioidkezelés.

Ez alól kivételek az ismert endokrin és immunológiai káros hatások. A tartós opioidkezelés nemkívánatos endokrinológiai következményei: fokozott prolaktin- és csökkent gonadotrophormon-elválasztás (nőknél amenorrhea, férfiaknál tesztoszteronszint-csökkenés, csökkent libidó, impotencia). A tartós opioidkezelés rontja az immunológiai funkciókat, a humorálist és a sejtek által közvetítettet egyaránt.

Ezek után tökéletesen érthető, hogy a prágai európai fájdalomkongresszuson Jorgen Eriksen dán orvos előadásában a következőt mondta: Aki opioidot rendel nem daganatos eredetű krónikus fájdalom kezelésére, az aknamezőn jár. Az Országos Onkológiai Intézet Fájdalomambulanciája Magyarországon elsőként 1981-ben jött létre, és 1988. január 1-jétől minden nap, teljes munkaidőben fogad daganatos és nem daganatos fájdalomtól szenvedő betegeket (évente 1500–2000 beteg).

Határozott véleményünk szerint a legritkábban indokolt tartósan opioidokat rendelni a nem daganatos eredetű fájdalom kezelésére. Számos lehetőség adatik az ilyen betegek fájdalmának enyhítésére (idegblokádok, rádiófrekvenciás eljárások, neuromodulációs kezelések stb.). A felsorolt eljárások segítségével sokszor sokkal jobban és kevesebb mellékhatással tudunk segíteni, mint az opioidokkal.

Dr. Embey-Isztin Dezső, Ideggyógyászati Szemle