A műtüdőre kerülő covidosok háromnegyedét meg tudják menteni Bécsben
Az osztrák főváros egyetemi kórházában, az AKH-ban (Allgemeines Krankenhaus) a súlyos Covid-fertőzés miatt műtüdő-kezelésre szoruló betegek háromnegyede túléli a betegséget. Ezzel az AKH a világ élvonalában van. Egyszerre huszonöt betegnek tudnak ilyen kezelést biztosítani.
Nemhiába számított a bécsi egyetemi kórház, az AKH már a koronavírus-járvány előtt is az akut tüdőelégtelenség kezelése szempontjából szakmai központnak. A békeidőben szerzett rengeteg tapasztalatnak most nagy hasznát veszik. A súlyos állapotú koronavírus-fertőzöttek háromnegyede a sikeres műtüdő-kezelésnek köszönhetően új esélyt kap az életre.
2020 januárja és 2021 áprilisa között az AKH-ban 87 Covid-19-fertőzöttnél kellett ECMO – úgynevezett műtüdő – kezelést alkalmazni. A betegek átlagéletkora 57 év volt és átlagosan 16,5 napot töltöttek műtüdőn. A 28 napos mortalitási rátájuk 25,4 százalék volt, vagyis 61 páciens életét a súlyos állapot ellenére is meg tudták menteni.
A „The Lancet” tudományos folyóirat 2020 októberében jelentetett meg egy tanulmányt a világszerte alkalmazott ECMO-kezelések sikerességéről. A cikk kiemeli, hogy a műtüdő-kezelést kapó betegek mortalitási rátája világszerte átlagosan 40 százalék körüli, így az, hogy az AKH-ban az ilyen betegek csupán 25 százalékán nem tudnak már segíteni, kimagasló eredmény.
ECMO-kezelést (extrakorporális membrán oxigenizáció) akkor alkalmaznak, ha a koronavírusos páciensnek már a lélegeztetőgép sem elég. Ilyenkor egy gép veszi át a tüdő – és szükség esetén – a szív feladatát és a membrán oxigenátor a testen kívül látja el a beteg vérét oxigénnel és szűri ki belőle a szén-dioxidot. Az eljárásnak köszönhetően a beteg szervezete időt kap a regenerációra, vagy áthidalható a tüdőátültetésig lévő idő.
Az ECMO-kezelés speciális tudással rendelkező kardiológusokból, orvosokból és intenzíves ápolókból álló csapatot igényel. A beteget a nyaki vagy az ágyéki vénába beültetett katéteren keresztül kötik rá a berendezésre. A kanülök megfelelő gondozása, a véralvadás szabályozása, és annak eldöntése, hogy kinél, mikor kezdjék el és állítsák le a kezelést, mind-mind óriási szaktudást és tapasztalatot igényel. Az ilyen ismeretekkel rendelkező szakemberek száma korlátozott. Az AKH és a hozzá tartozó orvosi egyetem, a MedUni Wien intenzívterápiás osztályain egyszerre huszonöt beteg számára tudnak ilyen kezelést biztosítani, ami maximálisan kimeríti a rendelkezésre álló kapacitásokat.
