A májrák-kockázat felmérésének legjobb módja
A májenzimek szintje, amelyeket az orvosok rutinszerűen meghatároznak, hogy képet kapjanak a májműködésről, a legjobb indikátora a májrák kockázatának is. Ezt állapította meg egy tajvani és texasi kutatócsoport, amelynek eredményeit október 18-án a Journal of the National Cancer Institute közölte.
„Prospektív vizsgálatunkban ez a két enzim önmagában előrejelezte a májrákok 91%-át” – mondta dr. Xifeng Wu, a közlemény szenior szerzője, a Texasi Egyetem Anderson Rákközpontjának epidemiológiai tanszékvezetője. „Ha eredményeinket mások is megerősítik, akkor rendelkezésünkre áll a májrák kockázatának felmérésére egy nagyon pontos módszer, amelyhez csak egy vérminta szükséges, s amelyet már régóta használnak a klinikai gyakorlatban.”
Bár a hepatitisz B és C vírus (HBV és HCV) okozta fertőzés is jelzi a májrák kockázatát, az enzimvizsgálatok az általános populációban felülmúlták a HBV és HCV fertőzést mint kockázatjelzőt, mivel azoknak a személyeknek a 30–40%-ában, akik májrákosak lesznek, nincs jelen egyik fertőzés sem.
„Ha valaki tudja, hogy ennek a kockázatnak van kitéve, megváltoztathatja életmódját, megszabadulhat más kockázati tényezőktől, például abbahagyhatja a dohányzást, csökkentheti alkoholfogyasztását, testmozgást végezhet és odafigyelhet arra, hogy rendben tartsa cukorbetegségét” – mondta dr. Wu.
Az amerikai Országos Rák Intézet adatai szerint a májrákos betegek 5 éves túlélése 27,7%, ha a diagnózis idején nem terjedt túl a májon; 10%, ha a rák már a környéki nyirokcsomókra is ráterjedt; és csak 2,1%, ha már más szervekbe is áttétet adott a rák.
Dr. Wu és munkatársai összesen 42. 584 tajvani személy egészségügyi, demográfiai és életmódbeli adatait tekintették át az 1994 és 2008 közötti időszakra vonatkoztatva. Az adatok Ázsia legnagyobb magán egészségügyi ellátójánál, az MJ Health Management-nél álltak rendelkezésre, amely rutinszerűen szűrte a személyeket 100 faktor és egy 100 elemű kérdőív alapján.
A személyeket két csoportra osztották: az egyikbe az a 130.533 ember került, akiknél a HCV teszt eredménye ismert volt, a másikba a többiek, 298.051 személy. Összesen 1668 személynek lett májrákja.
Dr. Wu és munkatársai elemzésük során figyelembe vették a személyre jellemző adatokat (pl. életkor, nem, magasság, testsúly, testzsír-százalék, vérnyomás, pulzusszám, légzési frekvencia), az anamnézist (pl. stroke, magas vérnyomás, szívbetegség, diabétesz), a vértesztek eredményeit (vörösvérsejtszám, vércukor, máj-, vese- és pajzsmirigyfunkció, lipidszintek, HBV és HCV fertőzés) és az életmódot (pl. alkoholfogyasztás, dohányzás, testmozgás).
A kutatók a kohorszokat két csoportra osztották az elemzés céljából: modelljüket az egyik csoport adatai alapján állították fel, majd a modellt a másik csoport adatainak felhasználásával validálták.
Többváltozós lépcsőzetes regresszióval azonosították a májrák kockázati tényezőit. Ötféle modellt elemeztek: az anamnesztikus adatokat önmagukban, a transzamináz enzimeket önmagukban, az anamnézist és a transzamináz enzimeket, majd ezekhez hozzáadták a HBV státuszt és az AFP fehérje szintjét. Az ötödik modellben a HCV státusz is szerepelt.
Eredményeik szerint az a modell, amely csak az alanin-transzamináz (ALT) és az aszpartát-transzamináz (AST) enzimek szintjét tartalmazta, 91,2%-ban előrejelezte a rákos eseteket; mind a HBV, mind a HCV státusz külön-külön az esetek 84%-át jelezte előre; ha a transzaminázokat tartalmazó modellhez hozzáadták a HBV és a HCV státuszt, csupán 93,3%-ra nőtt az előrejelzés pontossága; ha minden tényezőt figyelembe vettek (ötödik modell), akkor is csak 94% lett az előrejelzési
pontosság.
Az ALT és az AST – melyek az aminosavak termelésében vesznek részt – szintjének emelkedése a máj károsodását jelzi. A kutatók azt találták, hogy ha ezek szintje 25 NE/l-re vagy efölé emelkedik, ez már a májrák nagyobb kockázatát jelzi. Ez a szint alacsonyabb, mint a normális tartomány felső értékeként általánosan elfogadott 40 NE/l. Modelljük alapján kiszámították, hogy nyolc hipotetikus személynek mekkora a májrák kockázata.
Ha egy személy HBV-pozitív és emelkedett a transzaminázok szintje, akkor 38,2% a valószínűsége annak, hogy 10 éven belül májrákja lesz. Ha a személy HBV-pozitív, de a transzaminázok szintje normális, akkor csupán 3%-os valószínűséggel lesz 10 éven belül májrákja, feltéve, hogy minden egyéb kockázati tényező tekintetében megegyezik az első személlyel.
2008-ban világszerte 749.000 májrákos esetet diagnosztizáltak, és 695.000-en haltak bele a betegségbe. A májrák incidenciája Ázsiában, Afrikában és Dél-Európában a legnagyobb.
