A magyarok több mint 95 százaléka tapasztal mozgásszervi panaszokat

Magyarországon a mozgáshiány, a krónikus betegségek, a rossz táplálkozás és a mentális problémák együttesen rövidítik meg jelentősen az egészségesen eltöltött éveket. A kelet-közép-európai régióban e tényezők hatása különösen erős, ráadásul a STADA Health Report 2025 adatai alapján Magyarország a vizsgált 22 ország közül az utolsó helyen áll a megelőző egészségügyi szolgáltatásokkal való elégedettségben.

A MozgásKlinika kutatása rámutat: a válaszadók 92,5 százaléka napi vagy heti rendszerességgel él át tüneteket, 46,3 százalék pedig minden mozgás után fájdalmat tapasztal. A legsúlyosabban érintettek – akik mindennap és minden mozgás után panaszosak – a teljes minta 40,6 százalékát teszik ki. Ebben a csoportban az egészségérzet átlagosan 2,32, a fittségérzet 1,92 volt egy ötfokú skálán.

Bár a panaszokkal élők több mint fele (55,6 százaléka) rendszeresen felkeresi orvosát, a mozgásterápián való részvétel aránya a teljes mintában mindössze 15 százalék, a legsúlyosabbaknál is csak 13 százalék. Ez azt jelzi, hogy a magyar ellátórendszerben a mozgásszervi problémák kezelése döntően orvosközpontú, míg a bizonyítottan hatékony rehabilitációs és preventív módszerek háttérbe szorulnak.

A leggyakoribb tünetek között a derékfájdalom (609 említés), nyakfájdalom (447), térdfájdalom (434), vállfájdalom (415) és hátfájdalom (368) vezetik a listát. A válaszadók több mint háromnegyede (77 százaléka) alacsony egészségérzetet, 88 százaléka pedig alacsony fittségérzetet jelölt meg.

A felmérés demográfiai adatai szerint a panaszok előfordulása minden korosztályban magas, de a súlyos esetek aránya a középkorúaknál és az idősebbeknél a legnagyobb. A terápiás részvétel falvakban 11,7, kisvárosokban 14,3, nagyvárosokban 20,7 százalék. Az átlagéletkor a terápiát igénybe vevőknél 54,9 év, míg a nem terápiásoknál 33,3 év volt, foglalja össze a felmérés eredményeit az Index.