A magyar orvostudomány fontos eredményei 2024-ben
A VG a Semmelweis Egyetemnél és a Pécsi Tudományegyetemnél érdeklődött, mit tartanak az idei év kiemelkedő tudományos eredményének az orvostudomány területéről.
A válaszokból az látszik, hogy a kutatók a népbetegségek gyógyítására keresik elsősorban a válaszokat, a rákkutatás és számos más terület is a mesterséges intelligencia segítségével dolgozza fel az adatokat, írja a lap.
A Pécsi Tudományegyetemen a dohányzás és a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás kapcsolatát vizsgálta az a kutatás, melynek eredményeit a Clinical and Translational Medicine-ben publikálták. A kutatások egy teljesen új kórélettani megfigyeléshez vezettek: elsőként sikerült bizonyítani, hogy a dohányfüst nehézfémjei – mint a kadmium és a higany – lerakódnak a hasnyálmirigyben, és súlyosan károsítják a hasnyálmirigy-vezetékek működését, ami az egyik fő kiváltója a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás kialakulásának.
Pécsi kutatók bevonásával vizsgálták az Orkambi nevű gyógyszer szerepét az alkohol okozta akut pancreatitis kezelésében.A Nature-ben jelent meg az a kutatás, melynek során arra jutottak a kutatók, hogy az epigenetikai szabályozás átmeneti zavara önmagában is elegendő lehet daganatos sejtek kialakulásához, még genetikai mutációk hiányában is. Ez a felfedezés új megvilágításba helyezheti a daganatok keletkezését, és hozzájárulhat epigenetikai alapú terápiák fejlesztéséhez.
A Semmelweis Egyetem a rákkutatásban használt mesterségesintelligencia-módszerekkel kapcsolatos kutatásra hívta fel a figyelmet. A kutatók – Ankita Murmu és dr. Győrffy Balázs – azt vizsgálták, hogyan használják a mesterséges intelligenciát a rákkutatásban.
A Semmelweis Egyetem által vezetett nemzetközi Trajectome konzorcium kutatásainak középpontjában a major depressziós zavar és társbetegségeinek rendszer jellegű elemzése állt, amely képes azonosítani a depresszió szempontjából legfontosabb társbetegségeket, figyelembe véve azt is, hogy milyen életkorban jelennek meg. Kiemelkedő jelentőségűnek tartják azt a kutatást is, amely egy vérvizsgálat-alapú öregedési óra és a nagy mennyiségű sport összefüggéseire világított rá. Arra jutottak, hogy a rendszeres, sok sporttevékenység már fiatal felnőtt korban is akár 3,1 évvel csökkentheti a becsült biológiai életkort. Azt is megállapították, hogy a magasabb testzsír gyorsítja az öregedési folyamatokat, a nagyobb vázizomtömeg pedig lassult öregedési folyamatokkal hozható összefüggésbe.
