A LinkedIn is a kiberbűnözők célpontjába került
A szakmai kapcsolatépítés egyik legfontosabb online terepe, a LinkedIn ma már több mint egymilliárd felhasználót köt össze világszerte. A platform azonban nemcsak a HR-esek, fejvadászok üzletfejlesztők és munkavállalók számára értékes adatbázis, hanem a kibertámadók számára is. Az ESET kiberbiztonsági szakértői szerint a LinkedIn-en elérhető információk (beosztások, szervezeti struktúrák, aktuális projektek, üzleti kapcsolatok, álláskeresési szándék) komoly segítséget jelenthetnek célzott adathalász és üzleti csalási kampányok előkészítésében.
A LinkedIn azért különösen vonzó terep, mert a felhasználók alapvetően bizalmi közegként tekintenek rá. Egy szakmai üzenetet sokkal nagyobb eséllyel nyitnak meg, mint egy ismeretlen e-mailt, különösen akkor, ha az látszólag egy toborzótól, partnercégtől vagy iparági szereplőtől érkezik. Ráadásul a LinkedIn-en zajló kommunikáció kívül esik a vállalati levelezőrendszerek hagyományos biztonsági ellenőrzésén, így a céges IT-biztonsági csapatok sokszor nem is látják, milyen támadási kísérletek érik a munkavállalókat ezen a csatornán.
Az ESET kiberbiztonsági kutatói több olyan kampányt is azonosítottak az elmúlt években, ahol a támadók kifejezetten a LinkedIn-re építették módszerüket. Az észak-koreai hátterű Lazarus Group - toborzónak álcázva magukat – juttattak kártékony programot, köztük információlopó kártevőt célpontjaik eszközeire.
Egy másik, „Wagemole” néven ismertté vált műveletben szintén Észak-Koreához köthető „IT-szakemberek” próbáltak külföldi cégekhez beépülni. A Scattered Spider nevű csoport pedig LinkedIn-en gyűjtött információk alapján megszemélyesített egy alkalmazottat, majd az ügyfélszolgálaton keresztül szerzett hozzáférést a vállalati rendszerekhez, ami végül súlyos pénzügyi károkat okozó zsarolóvírus-támadáshoz vezetett.
Mit tehetnek a magyar felhasználók és vállalatok?
„Magyarországon is egyre gyakoribb, hogy pénzügyi, HR- vagy IT-területen dolgozó szakembereket keresnek meg hihetőnek tűnő ajánlatokkal. A támadók sokszor nem kérnek azonnal adatot: először kapcsolatot építenek, bizalmat alakítanak ki, majd később küldenek egy ’szerződéstervezetet’, ’projektleírást’ vagy ’állásinterjúhoz szükséges dokumentumot’, amely valójában kártékony linket vagy fájlt tartalmaz” – hívja fel a figyelmet Béres Péter, az ESET termékeket forgalmazó Sicontact Kft. IT-vezetője.
Az ESET kiberbiztonsági szakértői szerint a leggyakoribb visszaélések közé tartozik:
- Személyre szabott adathalászat a profilokon szereplő információk felhasználásával
- Közvetlen üzenetes támadások, amelyek kártékony linkeket vagy hamis állásajánlatokat tartalmaznak
- Üzleti e-mailes csalás (BEC) a szervezeti hierarchia és partnerek ismeretében
- Deepfake-visszaélések, ahol nyilvános videók alapján hamisított videó- vagy hanganyag készül
- Fiókfeltörések, amely után a támadók a kapcsolati hálón keresztül indítanak további csalásokat.
A magyar vállalatoknak is érdemes a LinkedIn-en keresztül történő támadási forgatókönyveket is beépíteniük a biztonságtudatossági képzésekbe. Fontos, hogy a munkavállalók ne osszanak meg indokolatlanul részletes információkat folyamatban lévő projektekről vagy belső működésről, mindig ellenőrizzék a gyanús profilokat, és kapcsolják be a többfaktoros hitelesítést.
„A LinkedIn hasznos szakmai platform, de a digitális, szakmai kapcsolatépítés során sem szabad megfeledkezni az óvatosságról. Attól, hogy egy megkeresés üzleti közegben érkezik, még nem biztos, hogy valódi” – hangsúlyozza Béres Péter.
