Dokumentumfilm készül Neumann Jánosról
A legpompásabb emberi elme
Dokumentumfilm készül Neumann Jánosról A legpompásabb emberi elme címmel, amely a világhírű matematikus felfedezéseit és kontinenseken átívelő pályafutását mutatja be lánya, tudóstársai és tanítványai visszaemlékezésein keresztül.
A dokumentumfilm tudománytörténeti gyűjteményekben felelhető tárgyak és dokumentumok, valamint Neumann János lánya, Marina von Neumann Whitman apjával kapcsolatos személyes emlékei, és számos nemzetközi archív felvétel felhasználásával mutatja be a tudós budapesti, európai és amerikai életét, valamint legfontosabb felfedezéseit – idézi a film rendezőjét, Bertha Líviát a Nemzeti Filmintézet szerdai közleménye.
A készülő film stábja Budapesttől Los Alamoson át Princetonig forgat, számos nemzetközi hírű magyar és amerikai tudós közreműködésével.
A legpompásabb emberi elme írója és rendezője Bertha Lívia, producere Lajos Tamás, operatőre Szepesi Dávid, hangmérnöke Cziczó Dániel, vágója Duszka Péter. A film zenéjét Dózsa Péter szerzi. A dokumentumfilmet várhatóan 2024 tavaszán, a Tavaszi Szél Doktoranduszok Országos Szövetségének Konferenciája keretében láthatja először a magyar közönség.
A film gyártását 120 millió forinttal támogatja a Nemzeti Filmintézet.
Neumann János a 20. század első felének világhírű magyar származású tudósa, aki elsőként ismerte fel, hogy a matematika a számítógéppel kiegészülve megváltoztathatja a világot. Kemény Jánossal, Szilárd Leóval, Teller Edével és Wigner Jenővel együtt az öt legendás tudós közé tartozott, akik az atomfegyver kifejlesztésének szigorúan titkos programján, a Manhattan-terven dolgoztak. A számítástechnika és a játékelmélet terén elért eredményeivel forradalmasította a 20. század tudománytechnikai fejlődését. Politikai szerepet is vállalt, Dwight D. Eisenhower amerikai elnök stratégiai tanácsadójaként is dolgozott 53 éves korában bekövetkezett haláláig.
Neumann János kvantummechanikai elméleti kutatásai mellett a digitális számítógép elvi alapjainak lefektetésével vált ismertté. Már tízéves kora előtt csodagyereknek számított, emlékezőtehetsége szinte fotografikus volt, és fejszámolásban is rendkívüli eredményeket mutatott fel. Felsőfokú tanulmányait Budapesten, Berlinben és Zürichben folytatta, majd meghívást kapott az Egyesült Államokba, ahol haláláig élt és dolgozott.
