hirdetés

A legfontosabb kérdések az MTA kutatóhálózati ingatlanvagyonának sorsáról

Az MTA Elnöksége nagy többséggel támogatta azt az előterjesztést, amely a Közgyűlés számára a kutatóhálózati ingatlanvagyonra érkezett ajánlat elfogadását javasolja. Az eladásról a Közgyűlés a december 11-ei rendkívüli ülésén dönt.

A kutatóhálózat 2019-es leválasztásával a kutatóintézetek az ELKH, MKH, majd HUN-REN MKH néven az Akadémiától független irányítás alá kerültek, költségvetésüket az MTA-hoz hasonlóan külön költségvetési fejezetben biztosítja az állam. Az ingatlanok és ingóságok nem követték a hálózat sorsát, azok az MTA köztestületének magántulajdonában maradtak. A kormány az MTA-törvény módosításával biztosította az ingatlanok ingyenes és határozatlan ideig tartó használatát az intézetek számára.

Ezzel különvált az ingatlanok tulajdonjoga és a fenntartásukhoz és fejlesztésükhöz szükséges forrás, valamint az intézetek irányítása. A helyzet tarthatatlanságát az MTA beadványára válaszul az Alkotmánybíróság is megerősítette. A jelenlegi struktúrában az MTA tulajdonosi (vagyoni) érdekei és a kutatóhálózat fejlesztésének, működtetésének érdekei sok esetben akár egymással ellentétes feladatokat is róhatnak mindkét félre. Ezeket összeegyeztetni, valamint kezelni a mindennapi működés során felmerülő kérdéseket, csak mindkét fél rendkívüli rugalmassága mellett lehetséges. A jelen konstrukció nem alkalmas nagyobb, a kutatási hálózat igényeinek megfelelő beruházások lebonyolítására és az abból eredő tulajdonjogi kérdések kezelésére sem.

Hogyan került ez a vagyon az Akadémiához?

Az akadémiai törzsvagyon (pl. a Székház épülete) mellé az MTA 2007-ben kapta tulajdonba a korábban is az MTA-kutatóhelyek által használt, de állami tulajdonú, kutatási célú ingatlanokat. A tulajdonba adás célja az volt, hogy a használó, a fenntartó és a tulajdonos egyetlen szervezetben hatékonyan tudjon gazdálkodni a rábízott ingatlanokkal a tudományos kutatás végzése érdekében.

Mely ingatlanokat adja el az Akadémia?

Az értékesítendő ingatlanok a 2019 óta törvényi kötelezettségénél fogva ingyenes használatba adott, kutatási célt szolgáló, jelenleg is a kutatóintézetek által használt ingatlanok. Néhány kivételes esetben, ahol a kutatási célú használat nem áll fenn, illetve az Akadémia tulajdonjoga történeti vagy egyéb praktikus okból fenntartandó (például, mert az ingyenes használatba adott ingatlanrész egy nagyobb, más célra használt ingatlan része), ott az Akadémia megtartja a tulajdonát. Az értékesítendő kör tehát nem egyezik meg a törvényi kötelezettséggel a kutatóhálózat használatába adott teljes akadémiai ingatlanvagyonnal, amelyről korábban értékbecslés készült.

Az értékesítendő ingatlanok listája ide kattintva olvasható.

Mennyit ér ez a vagyon?

Az MTA által készített értékbecslés alapján az adásvételben érintett ingatlanok összértéke 130,9 milliárd forint. Az értékbecslésben szereplő összeg tehermentes, üres állapotot feltételez, nem veszi figyelembe sem a törvény által előírt ingyenes használatot, sem az ennek eltörlése esetén is fennálló kutatóhálózati foglaltságot. Ezek jelentős értékcsökkentő tényezők.

Mennyit kínál érte a kormány?

80 milliárd forintot.

Milyen okai vannak az értékbecslés szerinti és az ajánlati ár közötti eltérésnek?

A kutatóintézeti használat és a törvényi kötöttség értékcsökkentő hatása mellett a nemzeti vagyontörvény alapján állami vásárlás esetén a vételárból levonandó a tulajdonjog megszerzése óta az ingatlanokon végzett állami beruházások összege. (Így például egy most 13,7 milliárd forintra becsült, néhány éves kutatási épület esetében az építés teljes 5,3 milliárdos költsége levonandó.) Az összes érintett ingatlanra nézve ez 20 milliárd forintot is meghaladó tétel, amit levonva az MTA értékbecslés szerinti 130,9 milliárd forintból, 18%-ra tehető az az értékcsökkenés, amely a kötött kutatóintézeti funkcióból és a foglaltságból ered. A kínálati ár mindezek ismertében méltányos, miközben a teljes ingatlantömeg jelentős része e feltételek mellett a piacon nem forgalomképes.

Mi az Akadémia fő érve az eladás mellett?

Az Akadémia számára az elsődleges szempont, hogy hozzájáruljon a kutatóintézetek működtetésének optimális körülményeihez. Ennek egyik fontos feltétele, hogy a tulajdon annak a kezében legyen, aki azt használja, és a fejlesztéséhez szükséges forrásokkal rendelkezik. A kutatási hálózat autonóm működésének is fontos eleme, hogy saját tulajdonnal rendelkezhessen, amelyet korábban a törvény nem tett lehetővé. A jelen állapot hosszú távon fenntarthatatlan, az Akadémia tulajdonosként nem rendelkezik sem a szükséges jogosítványokkal, sem a forrással az ingatlanok fejlesztéséhez, és nem is vállalhatja a felelősséget a tőle függetlenül működő kutatóhálózat ingatlanfejlesztési prioritásainak kialakításáért. Az új ingatlanberuházások által megszűnne a jelenleg kizárólagos MTA-tulajdon, amely még körülményesebbé tenné a működést.

Mi volt az Akadémia Elnökségének álláspontja a november 26-ai elnökségi ülésen?

Az Elnökség nagy többséggel támogatta azt az előterjesztést, amely a Közgyűlés számára a kutatóhálózati ingatlanvagyonra érkezett ajánlat elfogadását javasolja. Az eladásról a Közgyűlés a december 11-ei rendkívüli ülésén dönt.

Mire fordítja majd a pénzt az Akadémia?

Erről nincsen még döntés. A Közgyűlés támogató döntése esetén az Akadémia szabadon dönt az összeg felhasználásáról azzal, hogy az Elnökség prioritásként tekint az alapkutatások támogatására. Az elkülönítve kezelt vételár felhasználására az Elnökség szakértői bizottsága tesz javaslatot. A vételárat az Akadémia 2025-ben kapja meg, de kötelezettséget vállalt arra, hogy abból 69 milliárd forintot csak 2027-től használ fel. Ez idő alatt az összeget befekteti.

Mondott-e véleményt az Akadémia az új HUN-REN-törvénytervezetről?

Az Akadémia megküldte észrevételeit a törvénytervezethez, amelynek nagy részét figyelembe vették, néhány pontról még folyamatban vannak a tárgyalások. Az Akadémia javaslatai itt olvashatók.

Az Akadémia figyelemmel kíséri és tiszteletben tartja a HUN-REN főigazgatóinak és igazgatóinak a törvénnyel kapcsolatos álláspontját.

Hogyan kapcsolódik a kutatóintézeti vagyon eladása az új HUN-REN-törvénytervezethez?

Az eladásról folyó tárgyalások és a HUN-REN-törvény beterjesztése és vitája párhuzamosan zajlanak. Mivel a HUN-REN jelenleg nem rendelkezhet saját ingatlantulajdonnal, a HUN-REN-nek történő vagyonjuttatás csak a törvény elfogadása után válhat lehetővé.

(forrás: MTA)
hirdetés

Könyveink

  • learn more Jó étel, jó élet

    "Elakadt a táplálkozás útvesztőjében? Ez a kézikönyv segít a fiataloknak, kezdő háziasszonyoknak, babás családoknak és mindenkinek, aki szeretteinek,...

  • learn more A belgyógyászat alapjai fogorvosok számára

    Számos belgyógyászati kórállapotban jelentkezhetnek szájüregi manifesztációk, és megfordítva, sok primer fogászati...

  • learn more Az Önök Bizottsága

    Ebben a sorsfordító korszakban mit jelentett az amerikai pszichoanalitikusok kezdeményezésére 1938-ban létrehozott szervezet, az Emergency Committee on...

  • learn more Nyílt lábszártörések

    A Traumatológia Témakörök sorozatban újdonságként egy monográfia is megjelent, mely egyben egy tudományos munka összefoglalója is. A 222 oldalas...

  • learn more Az elsődleges gyermekorvoslás gyakorlata

    A HGYE és a PharmaMedia gondozásában készült "Az elsődleges gyermekorvoslás gyakorlata orvosi kézikönyv" egyedülálló ezen...

  • learn more Balneoterápia és hidroterápia

    Magyarország termálforrásokban gazdag. Így számos természetes gyógytényezőt alkalmazunk a gyógyítás céljára. A balneoterápia...

  • learn more Ne lépkedjünk tojásokon! - Szerezzük vissza életünket, ha egy szerettünk borderline személyiségzavarban szenved

    Úgy érzi, manipulálják,...

  • learn more Népegészségügyi medicina

    A betegségek megelőzése az emberiség ősi igénye. Már a történelemformáló világjárványok kapcsán megszületett az a felismerés, hogy a...

  • learn more Az agyvelő boncolása

    Ez a könyv az agyvelő normális anatómiájával foglalkozók, tehát elsősorban az egyetemi hallgatók számára készült. A szövettani, élettani és...

  • learn more Gyermekszemészet

    A könyv összegzi mindazon tapasztalatokat, amelyek az utóbbi évtizedek során felhalmozódtak a gyermekkor szemészeti betegségeinek ellátásában. A szakemberek...

  • learn more Ars neurologiae

    Régiesen szólva, idegorvos vagyok. Bármit tanultam vagy csináltam ezen kívül, a világ látását számomra a foglalkozásom határozza meg. Mielőtt...

  • learn more PÁRBESZÉD A HALÁLRÓL - AZ EUTANÁZIA A JOGREND PEREMÉN. Bővített konferenciakötet magyar és német nyelven

    A hiánypótló mű az eutanázia...

  • learn more Figyelem és értelmezés

    „Amit ezzel a könyvvel kapcsolatban mondok, az a pszicho-analitikus ülésre is érvényes; határozottan az a benyomásom, hogy a pszicho-analitikus...

  • learn more Út Stockholmba – Tudósok és Nobel-díjak

    A kiadvány a tudományról és a tudósokról szól, valamint arról a díjról, amely már több mint száz éve a legismertebb...

  • learn more Alapvető sebésztechnika

    A nagy sikerû könyv bõvített, aktualizált második kiadása kerül a szakmai olvasóközönség elé. Új például a "Mûtõi magatartás"...

  • learn more Szalagsérülések

    A „Traumatológia Témakörök” sorozat 1993-ban indult az akkori Országos Traumatológiai Intézetben. A zsebkönyvek szerzői többnyire traumatológusok, akik a...

  • learn more Gyógyszertámogatás

    A fejlett és közepesen fejlett országokban a gyógyszerek jelentős részét az állam, illetve az annak alrendszereként működő társadalombiztosítás...

  • learn more Pszichiátriai Lexikon

    Részlet Janka Zoltán Prof. előszavából  “A szerkesztő és szakavatott munkatársai a magyar pszichiátriai fogalomtár nagyméretű birodalmát...

  • learn more Reflective recovery

    In this book we invite the reader to take a few steps into the “multiverse” of 12-step fellowship recovery cultures. These fellowships exist in many different...

  • learn more Diabeteses neuropathia

    A diabeteses neuropathiáról szóló, jelenleg rendelkezésre álló könyvek nagy része terjedelmes és nincs olyan zsebkönyv, mely a diabeteses...