Gyógyítás
A legerősebb méreg ma szépítőszer, de gyógyszer is lehet
Agyi katasztrófa után sok beteg számára jelent szenvedést a görcsös izomzat miatt rögzült végtag, amit mind gyakrabban kezelnének szakorvosok az ember számára leghalálosabb méreggel, melyet az arcon megjelenő ráncok elsimítására már széles körben alkalmaznak szépészeti műtőkben. A baktérium termelte mérgező fehérje évente sok millió hölgy és úr homlokát teszi kisimulttá, de az ideggyógyászok egyelőre sok országban még nem kaptak engedélyt gyógyító célú használatára.
A 18. század végén Németország déli területein előfordultak súlyos, halállal is végződő rosszullétek, melyeket az áldozatok által evett ételek alapján „kolbászmérgezés” néven írtak le. Justinus Andreas Christian Kerner elismert költő 1817–1822 között pontos leírást adott a mérgezés tüneteiről, lefolyásáról. A neves poéta azért foglalkozott ezzel a témával, mert költői tevékenysége mellett egészségügyi felügyelő is volt, így orvosként írta le a „kolbászmérgezés” vagy más néven „zsírmérgezés” bekövetkeztét és végzetes fordulatait. Európában ez nem lehetett ritka, de a kórokozót csak 1895-ben fedezte fel egy belga professzor, Emile Pierre van Ermengem.
Egy temetés utáni vacsorán tömeges mérgezés tört ki egyik belga falucskában. A professzor megtalálta a kórokozót és mivel a gyászolók füstölt kolbászt ettek, a baktériumot erről nevezte el. A kolbász latin neve „botulus”, így lett a mérget termelő kórokozó neve Clostridium botulinum.
Ma főleg a kozmetikában alkalmazzák a botulinum toxint. A legismertebb készítmény és a kezelés legtöbbször használt elnevezése az előző két szó összevonásából keletkezett: „botox”. A nem megfelelően kezelt húsból készült kolbászban, disznósajtban keletkező méreg ma elsősorban a baktériummal fertőzött konzervekben fordul elő.
A botulinum toxin a legerősebb méreg. Elképesztően kis adagja megbénítja az izomműködést. Az izomsejtek nem tudnak összehúzódni, és ha például ezek a légzőizmok, az áldozat nem tud levegőt venni: beáll a halál. Ha viszont olyan izmok bénulnak, melyek összeráncolják a szemöldökünket, arcunk kisimul, ráncaink eltűnnek.
Ezt figyelte meg egy kanadai orvosházaspár, és elindultak az ilyen irányú vizsgálatok. Megfelelő hatóanyag-mennyiséget tartalmazó botox oldatot juttatnak be, finom tűszúrások útján a ráncos homlokú emberek bőr alatti izomrostjaihoz. Először nincs változás, mert az arcizmok bénulásához néhány napra van szükség, de aztán a bénult állapot negyed-, esetleg fél évig is eltart: addig nincsenek ráncok.
A botulinum toxin ráncokat szüntető tulajdonságának fölhasználása ma a leggyakoribb kozmetikai műtét: csak az Egyesült Államokban évente öt millió ilyen beavatkozást végeznek. Az ideggyógyászok viszont ennél fontosabbnak gondolnák a különleges bénító hatás olyan alkalmazását, hogy agyi katasztrófa vagy baleset után, görcsben rögzülő végtagok így ellazíthatók, ismét elkezdhető a tornáztatás.
Az orvostársadalmon belül a vitát ez váltotta ki, mert a kozmetikai beavatkozást az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hivatal, az FDA 2002-ben engedélyezte. Ezzel szemben igen gondos és sikeres, éveket igénybe vevő vizsgálatok ellenére a szélütést követő alkalmazás hivatalosan még nem jóváhagyott orvosi tevékenység az Egyesült Államok területén.
Az FDA és az agyi katasztrófák vagy a beteg szinte egész testét, mozgását lehetetlenné tevő izomgörcsök kezelésével foglalkozó szakemberek közötti harc már évek óta tart. Amikor 2002 áprilisában a hivatal engedélyezte a botulinum toxin kozmetikai forgalmazását, néhány hét múlva Allison Brashear és munkatársai előadásban ismertették az agyi katasztrófa után lábadozó betegek rehabilitációja során nyert tapasztalataikat.
A kutatók egy éven keresztül kezeltek csaknem 300, súlyos beteget. Ezeknek az embereknek a mozgása újra megindulhatott, amikor a botox hatására addig rögzült karjuk, lábuk végre megmozdult.
„Vizsgálatunk azt mutatja, hogy a botulinum toxin csökkenti a mozgást gátló tüneteket, anélkül, hogy mellékhatások jelentkeznének, így az agyi katasztrófa utáni állapotban szenvedők és családjuk ezzel minőségi segítséget kapnak, mert a beteg képes ellátni magát, felöltözni, megfelelően tisztálkodni, külön ápoló személyzet nélkül” – hangsúlyozta a munkacsoport vezetője.
Az amerikai szakemberek tudják, hogy ilyen kóros helyzetek kezelésére a világ sok országában a hatóságok már engedélyezték a botulinum toxin alkalmazását – így van ez nálunk is. Az FDA viszont még mindig nem adta meg jóváhagyását a készítmény használatára ilyen kóros helyzetekben. Nem véletlen, hogy az orvostudomány sok képviselőjének az a véleménye, hogy a mindenható hivatalt ideje volna átszervezni.
Az amerikai beteg egyelőre elmondhatja: „A botox-injekció segítségével nem nyerhetjük vissza mozgásunkat – csak a ráncainkat veszthetjük”.
Dr. Matos Lajos, MTI
