Kell-e tartanunk a kutyainfluenzától?
A kutyák a köztes gazda szerepét játszhatják a madárinfluenza-vírusok emberhez történő alkalmazkodásában, írja a Qubit.
Egyes kutyainfluenza-vírusok a bennük felhalmozódott genetikai változások miatt könnyebben átterjedhetnek emberre – állítják a kutatók, akik Kínában hét éven át vizsgáltak kutyákból izolált A(H3N2) influenzavírusokat, amik a 2000-es években kerültek át vízimadarakról a háziállatokra Kelet-Ázsiában.
Csen Ming-jüe (Mingyue Chen) és munkatársai az eLife folyóiratban április elején megjelent tanulmányukban arra mutatnak rá, hogy a kutyák a köztes gazda szerepét játszhatják a madárinfluenza-vírusok emberhez történő alkalmazkodásában. Emiatt szerintük közelebbről kellene követni a kutyainfluenza-vírusok (canine influenza viruses, CIVs) evolúciójá, és felül kellene vizsgálni, mekkora kockázatot jelent az állatokról emberre történő átadódásuk (zoonózis).
Wille szerint „természetesen mindig van aggodalom amiatt, hogy emlősök között terjedni képes vírusok bejuthatnak az emberi populációba is. A madárinfluenza-vírusokkal ellentétben, amik nem képesek az emlősök sejtfelszíni receptoraihoz kötni anélkül, hogy több mutáción mennének át, ezek a kutyainfluenza-vírusok ugyanazokhoz az emlősreceptorokhoz tudnak kapcsolódni, amikkel mi is rendelkezünk. Ezért a Csen és kollégáinak vizsgálataihoz hasonló kutatások különösen értékesek ezen vírusok evolúciójának követésére és emberi fertőzőképességük megállapítására.”
„Eddig egyetlen kutyainfluenzás fertőzést sem dokumentáltak embereknél. Az amerikai járványügyi központ (CDC) szerint jelenleg nincs arra bizonyíték, hogy a kutyainfluenza veszélyezteti az embereket, vagy pandémiás kockázatot jelentene” – nyilatkozta a Qubitnek Michelle Wille, a Sydney-i Egyetem madárinfluenza-vírusok evolúciójával és madarak által hordozott kórokozók ökológiájának vizsgálatával foglalkozó kutatója.
A teljes információt ITT olvashatja
