A kutatásért aggódnak a szakemberek

Alig egy éven át volt kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter Molnár Károly, a budapesti Műegyetem korábbi rektora. Az új kormányban ez a terület nem kap önálló minisztert, a gazdasági tárcához kerül. Molnár Károly legfontosabb eredményének az akadémiai törvény benyújtása és parlamenti elfogadása tekinthető. Ennél sokkal több azonban nem köthető az elmúlt évhez. Meglehet, ez indokolta a változást. Bármi állt is a háttérben, a szakma nem ért egyet a poszt megszüntetésével. Ezzel is magyarázható, hogy most a miniszter bírálatánál fontosabbnak tartották a terület képviseletét.
– Az innováció a versenyképesség egyik meghatározó tényezője. A terület miniszteri képviselete a kormányban azt az üzenetet hordozta, hogy az innováció a kormányzati stratégiának is kiemelten fontos eleme, és bár sajnos kevés idő állt Molnár Károly tárca nélküli miniszter úr rendelkezésére, ennek ellenére történtek érdemi lépések – nyilatkozta lapunknak Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója, aki továbbra is fontosnak tartja, hogy az innováció és a tudomány támogatását prioritásként kezeljék kormányzati szinten. Hasonlóan vélekedik Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke, aki szerint az innovációs tárca nélküli miniszteri pozíció megszüntetése azt az üzenetet közvetíti, hogy az új kormány munkájában az innováció szerepe leértékelődik, stratégiai prioritása elvész. Makara Gábor, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA) elnöke szerint a formálódó kormány tagjaitól – szakmai múltjuk ismeretében – nem várható el, hogy érdemben foglalkozzanak ezzel a kérdéssel. Németországban, Nagy-Britanniában és Franciaországban is kormányzati szinten képviselt a kutatás-fejlesztés. Makara Gábor szerint a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol nincs magas szintű kutatás-fejlesztés és felsőoktatás, az az ország a jövőjét veszélyezteti.
Tavaly összesen negyvenmilliárd forintot osztott el a Nemzeti Kutatási Technológiai Hivatal innovációs stratégiai kutatások támogatására. Hatalmas haladás ez, hiszen 2006-ban a keret mindössze ötmilliárd volt. Egy esetben azonban biztosan mellényúltak a bírálók. Poratkával kapcsolatos kutatásra nyolcszázmilliót szavaztak meg, de pénzt mégsem kapott a Lisziewicz Julianna nevével fémjelzett nyertes konzorcium. (A kutatónő a DermaVir nevű AIDS-tapasz klinikai kutatásaira 2008-ban újabb 913 millió forintot kapott.) A poratkás anyag az ilyenkor kötelező utólagos etikai vizsgálaton akadt fenn. Ez a példa azt jelzi, hogy van még mit finomítani az NKTH pályázati rendszerén. Egyébként Molnár Károly egyik műegyetemi munkatársának, Csopaki Gyula NKTH-elnöknek lett a feladata tavaly szeptembertől a rendszer racionalizálása. (Az idén különböző forrásokból összesen 170 milliárd forint pályázható meg kutatás-fejlesztési célokra.)
Hiába a miniszteri képviselet, nem változott érdemben a kutatás-fejlesztés hazai helyzete. Továbbra is a nemzeti össztermék alig egy százalékát költjük tudományra, innovációra. Ezen a téren Európában a leggyengébben teljesítő harmadba tartozunk. Molnár Károly februárban tartott háttérbeszélgetésének talán legfontosabb üzenete az volt, hogy az országnak szemléletváltásra van szüksége az innováció, a kutatás-fejlesztés területén.
A váltás megtörtént.

Ötvös Zoltán, Népszabadság Online