A kormányzat kivégezte a drogprevenciót
Ellepik-e HIV-pozitívak a Józsefvárost, és hová küldené a kismamát, aki steril tűért áll sorba? Dávid Ferenccel a HVG készített interjút.
Dávid Ferenc pályaelhagyó devianciaszociológus, főállású munkatársként a Kék Pont Alapítvány projektkoordinátora, és műsorvezető a Tilos Rádiónál. Saját kollektivista-anarchista-kerékpáros egyházat alapított Babilon nyulai néven, de gyűjti a keresztény kegytárgyakat is, Kegytárgyas Feri művésznéven. 2006-ban a "sajnálatos őszi események" során a hatóságok meghurcolták, az ezredforduló óta dolgozik a drogmegelőzés területén az alapítványban. Az elmúlt pár évben megszűnt alóluk a tűcsereprogram, a kormányzatok pedig tíz év alatt szinte teljesen kivégezték a drogmegelőzés azon módszerét, amivel ők dolgoztak. Azt mondja, fogalmunk sincs, mit tömnek ma a gyerekeink magukba, és még a nyomát is megpróbáljuk eltüntetni, hogy egyáltalán baj van.
A 2013-ban elfogadott nemzeti drogstratégia célja 2020-ra a drogmentes társadalom megteremtése. Az már csak 4 év.
Sajnos a kormányzat Magyarországon az utóbbi pár évben teljesen kivégezte a drogmegelőzést. A kilencvenes években egy virágzó szektorról beszélhettünk, ami nagyjából évi 500 millió forint pályázati pénzből működött. Fontos szakmai sztenderdek, középtávú tervek alakultak ki, létrejött egy nemzeti drogstratégia is. Nyilván voltak gyermekbetegségei, de jól menedzselt terület volt.
A kormányzat a 2000-es évek közepétől elkezdte kivonni a támogatásokat, a nagy 2010-es “mefedronnyár” idejére, amikor az országot elöntötték a dizájnerdrogok, egy tollvonással megszüntették az iskolai drogmegelőzést, és csak azok számára nyílt erre lehetőség, akik megszerezték a hatóságok által kijelölt Országos Egészségfejlesztési Intézet akkreditációját. Ezzel egyidőben a szcientológia egyház és a D.A.D.A. program célként tűzte ki a drogmentes világot, mint megvalósítandó célt, mintegy 15 évvel vetve vissza a drogdiskurzust. Ismét a beteg, a bűnöző lettek az alapfogalmak a drogmegelőzésben. Végül a kormányzat tűpontos időérzékkel lecsapott a józsefvárosi tűcsereprogramra, pár nappal azután, hogy regisztráltuk az első HIV-fertőzött intravénás használót.
Jelenleg egy rejtett, ismeretlen drogokkal terhelt problémahalmaz áll előttünk. Itt a speed, vagy az amfetamin helyett dizájner-katinonszármazékok vannak, de fogalmunk sincs közelebbről, hogy valójában miket rejtenek a tasakok. A marihuána mellett például megjelenik a szintetikus kannabionid, és mire észrevesszük, bedarálja biofűként az egész vidéket és az egész Józsefvárost.
A mefedron mentén az injekciós szerhasználat teljesen átalakul. Innentől kezdve fogalmunk sincs, hogy az emberek mit tolnak, itt tartunk most nagyjából úgy, hogy az intézményrendszer romokban hever, nincsen ellátás a Józsefvárosban, nincs drogambulancia, mindezt úgy, hogy a kerületben 3000 injekciós droghasználó él, akikről halvány gőzünk sincs, hogy az elmúlt két évben mi a jó ég történt velük. 30 ezren élnek a szúrósok mellett, és legalább 300 ezer ember bármikor belecsúszhat a gödörbe.
