A kórházi betegek 40 százaléka alultáplált

A kórházba kerülő betegek 41 százaléka veszélyeztetett a betegségéhez kapcsolódó alultápláltság (malnutrícióban) szempontjából – mondta Falus Ferenc országos tisztifőorvos. A több mint százhúsz szakember arról tanácskozott, hogyan lehetne megakadályozni a lakosság, s közük elsősorban a betegek alultápláltságát. Annál is inkább, mert immár az Európai Unió cseh elnöksége idején állást foglaltak a tagállamok szakemberei: állítsuk meg a betegségek kapcsán kialakult alultápláltságot és az alultápláltság miatt kialakuló betegségeket.

 

A tisztifőorvos előadásában kijelentette: a világ leggazdagabb régiójában, Európában körülbelül 30 millióan szenvednek az alultápláltságtól, és ez 170 milliárd euró terhet ró az egészségügyre. Azért mert valaki beteg, nem szabad megváltoztatni a legalapvetőbb szokásunkat, hogy étellel és itallal lássuk el – jelentette ki. 

 

Úgy fogalmazott: a globális elhízásjárványhoz hasonlóan a betegségek kapcsán kialakult alultápláltságról és az alultápláltságból eredő betegségekről sem szabad megfeledkezni, mindkettő megállítása csak népegészségügyi szemléletű, multiszektoriális, multidiszciplináris megközelítésű programokkal lehetséges.

 

Szerinte az alultápláltság egyik oka a felelősségi rendszer hiánya, továbbá, hogy nincs megfelelő ismeret a táplálás jelentőségéről az egészségügyi dolgozók körében. Ám a betegek tudása és befolyása egyelőre szintén elégtelen. A kórház vezetése nincs involválva, pedig a menedzsmentnek figyelembe kell vennie az alultápláltságból adódó komplikációkat és többletkiadásokat.

Nincs közvetlen összefüggés a betegek mesterséges táplálása és a gazdasági helyzet között – jelentette ki Harsányi László, a Semmelweis Egyetem 1. számú Sebészeti Klinikájának tanára. Ha majd a beteg tudatában lesz annak, mihez van joga, pénzügyi gondok lehetnek a kórházakban. Azt is kijelentette: sajnos, egyelőre a betegek mesterséges táplálására fordított költségek 40 százaléka hasznosul csak megfelelően. Ez is indokolja, hogy erre a szakterületre az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani. Utalt az Amerikai Egyesült Államokban végzett egyik felmérésre, amelyből az derült ki, hogy 20–40 százalékkal nő a sebészeti betegek ellátásának költsége az alultápláltságuk miatt, ez évi 18 milliárdos többletkiadást jelent, egy ilyen beteg kezelése 5 ezer dollárt emészt fel. Hivatkozva az EU irányelvekre elmondta azt is: a kórosan alultáplált betegek tervezett műtétjét addig nem szabad elvégezni, amíg nem stabilizálják a tápláltsági állapotát. Az is tény, hogy például a daganatos betegeknél jóval eredményesebb a műtét, ha megfelelő a tápláltsági állapotuk. Szerinte – és a konferencia szános hozzászólója szerint is – el kell különíteni a kórházakban a mesterséges táplálásra fordított pénzt az élelmezéstől, a tápszerek inkább gyógyszerek. 

 

Gál János, a Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézetének professzora szerint szemléletváltásra van szükség. Hiszen „nem azért gyógyítunk, hogy táplálhassunk, hanem azért táplálunk, hogy gyógyíthassunk.” Sajnos az intenzív osztályokon ápolt betegek 40 százaléka alultáplált, pedig a megfelelő táplálással gyorsabb a gyógyulás, jobb a gyógyítás kimenetele, kevesebb szövődmény, kevesebb a kórházi költség, és lerövidül a kórházi tartózkodás ideje. A klinikai táplálás önálló terápiás lehetőség, a betegség lefolyását meghatározó, azt befolyásoló tényező. A kritikus állapotú beteg táplálása immár túlmutat az alultápláltság megelőzésén és kezelésén: az immunrendszer anti-mikrobiális funkcióinak erősítésére és a kezdeti sérülést okozó állapot mérséklésére irányul. Az enterális (gyomor-bélrendszerbe adott tápoldat) táplálás a terápia része, így nem finanszírozható a kórházi étkeztetésből, pedig sok intézményben még így történik. Kijelentette azt is: a parenterális (infúziós) táplálás az intenzív osztályokon ugyanolyan szervpótló kezelés mint a lélegeztetés, vagy a vesepótló beavatkozások. Ám jelenleg mint beavatkozási kóddal ellátott terápiaforma nem finanszírozott a biztosító által.

 

Pékli Márta, az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet irodavezetője arról számolt be, hogy e témában költséghatékonysági vizsgálatokra van szükség. A nemzetközi irodalom szerint az elhízás kezelése fele az alultápláltságból fakadó költségeknek. Becslések szerint a kórházi betegek 30–50 százalékát érinti az alultápláltság, akiknek a gyógyítása 35–70 százalékkal többe kerül a stabil tápláltságú betegekénél. Kubányi Jolán, a Dietetikai Humántáplálkozási Szakmai Kollégium elnöke szerint valamennyi egészségügyi ellátási szinten jogszabályban rögzítetten kötelezővé kellene tenni a betegekkel való első találkozáskor a tápláltsági felmérést, és be kellene tartani mindenhol a táplálással kapcsolatos szakmai protokollokat.
 

Forrás: Világgazdaság Online