A korai emberfélék változatosabban táplálkoztak
Az emberfélék (Hominidae) korai képviselőjének, az Australopithecusnak sokkal változatosabb volt az étrendje, mint a kétmillió évvel ezelőtt kifejlődött Paranthropus és Homo nem egyedeinek – derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport, amely tanulmányát a Nature online kiadásában tette közzé.
Az Australopithecina az emberfélék (Hominidae) családján belül a Hominina öregnem egy mára letűnt csoportja, amelyhez az Australopithecus és a Paranthropus nemek tartoznak, míg a velük rokon másik csoportot az ember (Homo) neme alkotja. Az ebbe a nembe tartozó két fajt, az Australopithecus afarensist, illetve a fejlettebb Australopithecus africanust, a tudósok többsége az emberek (Homo nem) közvetett ősének tartják.
A johannesburgi Witwatersrand Egyetem tudósai lyoni és toulouse-i kollégáikkal fosszilis fogakat vizsgáltak, amelyeket Dél-Afrikában, a Johannesburgtól körülbelül 50 kilométerre lévő, az emberiség bölcsőjeként számon tartott térségben, a Sterkfontein-, Swartkrans- és Kromdraai-barlangokban tártak fel – olvasható a ScienceDaily tudományos hírportálon.
A fogzománcba beépült kémiai elemek vizsgálata kiderítette, hogy az Australopithecus étrendjében egyaránt szerepelt hús és növényi táplálék, leginkább gyümölcsök és levelek, ezek aránya azonban évszaktól függően változott. A Paranthropus gyakorlatilag vegetáriánus volt, a Homo nem korai képviselőinek étrendjében viszont szerepelt valamennyi hús.
A kutatók a fogzománc stronciumelemzését is elvégezték, arra keresve a választ, hogy az emberfélék egyes nemei mekkora területen éltek. A stroncium ugyanis bizonyos korig épül be a fogzománcba, izotópösszetétele egy adott geológiai környezetre utal.
Mint kiderült, az összes hominida egyazon területen élt, nem messze azoktól a barlangoktól, ahol csontjaikat és fogaikat feltárták. Kétmillió évvel ezelőtti időkig az Australopithecusok uralták a területet, majd fokozatosan átadták a terepet a fejlettebb Paranthropus és Homo nem képviselőinek.
