A jövőkutató a pandémia hatásairól
Fejben már mindig fel leszünk készülve egy hasonló helyzetre, mondta a Növekedés.hu-nak Kozák Ákos szociológus-jövőkutató.
A koronavírus-világjárvány sok tekintetben átalakította az életünket, de vajon mennyiben határozza meg a jövőnket?
Fontos látni, hogy a jövőt mi, emberek alakítjuk. A vírus sem magától okozott világjárványt, az ember terjesztette el mindenütt. De egy világméretű összefogásnak és rengeteg pénznek köszönhetően a bajt, amit okoztunk, szerencsére rekord gyorsasággal vagyunk képesek orvosolni is.
(...)
Sokan mondják, hogy miután helyre áll majd az élet, már soha nem lesz ugyanolyan, amilyen volt. Ön mit gondol?
A mindennapi rutinjainkban, az életvezetésünket bekeretező dolgokban lehetségesek módosulások. Nem a mostani járvány miatt, hanem – és ez pozitív hozadék –, mert fejben már mindig fel leszünk készülve egy hasonló helyzetre. Az első időkben szerintem például óvatosabban utaznak majd az emberek, de azt túlzásnak tartom, hogy csak 2030 után áll helyre a világon a légiközlekedés. Sokkal hamarabb talpra fog állni, lehet, hogy más szereplőkkel, de itt is visszarendeződik az élet. Azt is gondolom, hogy a klímaváltozás, mint mindent átfogó toposz, hamarosan be fogja árnyékolni a járványt.
Amint a pandémia-sokk elmúlik, újra elkezdünk foglalkozni a fenntarthatósággal, és ennek érdekében olyan komoly szabályozókat kell majd hoznunk, olyan radikális lépéseket kell tennünk, amelyek a járványnál sokkal mélyebben és véglegesebben alakítják majd át az életünket. A fejlett országokban már nagyon rövid időn belül, 2020-2030-ra radikális változások várhatók a közlekedésben, a repülésben – ha valamiért, akkor ezért fogunk kevesebbet repülni, és nem a vírustól való miatt. Az autóközlekedés szabályozása visszahat az egész energetikai iparra, az pedig az életünk egyéb területeire. Nem lesz olyan terület, amit ne a fenntarthatóság határozna meg.
(...)
Ha közbe nem jön egy újabb, akár ennél súlyosabb világjárvány.
Azt már sokkal hamarabb képesek leszünk lokalizálni, mert ez elemi érdeke lesz a kormányoknak mindenütt a világon. Ezért fenn fogják tartani, meg fogják erősíteni a jelzőrendszereket, a járványkezelési infrastruktúrákat és mindent, ami ahhoz kell, hogy bármilyen új járványt a lehető legrövidebb idő alatt és a leghatékonyabban kezelni legyenek képesek.
(...)
A járvány sok, eddig a mélyben meghúzódó társadalmi jelenséget is felszínre hozott: vírus- és oltástagadókat, konteógyártókat, főleg a közösségi médiában. Ezek hatása és a befolyása pedig óriási, elég csak azt említeni, hogy még egy amerikai elnököt is kitilthatnak a Twitterről.
Nemzetközi mérések azt mutatják, hogy a fiatal generáció tagjai magasabb bizalommal viseltetnek vállalatok és márkák, mint a politikusok iránt. Azt hiszem, a kérdés második felét ezzel meg is válaszoltam.
A téves vagy dezinformációk terjedése ellen ugyanakkor határozottan fel lehet és fel is kell lépni, ezen már dolgoznak is, a járványtól függetlenül. Rövid határidőn belül szükség van egy olyan átfogó szabályozásra, ami segít megállítani az álhírek tömeges terjedését. Jelenleg ugyanis egy rosszul értelmezett demokráciával állunk szemben: sokaknak az a téves elképzelésük, hogy ha mindenki mindenhez hozzászólhat, az azt is jelenti, hogy mindenkinek egyforma súlyú a szava. Ez azonban hibás nézőpont, ami rendkívüli módon meggyengíti a társadalomban, a közgondolkodásban a hagyományos kötőerőket, és aláássa a tudomány hitelét is. Ez megengedhetetlen, mert például a vírustagadók vagy az oltásellenesek nagymértékben hátráltathatják akár a mostani visszarendeződést is.
