Digitális egészségvárosok
A jövő kórháza
A 21. század kórháza egy adatvezérelt, hipermodern egészségváros lesz, ahol sűrűn fogunk találkozni hálózatba kötött szállítórobotokkal, valamint mobil diagnosztikai eszközökkel, sebészrobotokkal, de a humán orvosi tudás iránti igény megmarad, írja a GyártásTrend.
„A kórházépítészet tizenkilencedik századi válasza a járványokra a pavilonos elrendezésű kórház volt, ahol a fizikailag nem érintkező épületegységekben lényegesen könnyebb volt az izoláció” – mondta lapunknak Kiss Zsolt István, a Magyar Építőművészek Szövetsége Egészségügyi Munkabizottságának elnöke. A modern építészetben viszont – hála a technológia rohamos fejlődésének – a jövőben egy tömbkórházban is megteremthetők a járvány elleni védekezés feltételei.
A modern kórház térszervezésének lényege, hogy egy többszintes közlekedőmag két vagy több oldalára csatlakoznak az egyes ellátási területek. Vagyis az alapvető kórházi egységek egymással vízszintesen, az ápolási egységekkel pedig függőlegesen kapcsolódnak. A rendszer kiemelendő tulajdonsága a rugalmas szakaszolhatóság: az egyes egységeket egymástól függetlenül és elszigetelten is lehet használni, csökkentve például a járványveszélyt. Továbbá az orvostechnológia folyamatos fejlődése miatt az épületnek nyitottnak kell lennie az állandó átalakítási igényekre is. Nem véletlen, hogy a világ nagy kórházkomplexumait folyamatosan bővítik, hiszen öt-tízévente jönnek az új feladatok, új fejlesztési igények, új gépek, új eljárások – ez igaz a diagnosztikára, a terápiára, a fekvő- és a járóbeteg ellátásra.
Well being építészet
A kórháztervezés manapság az egyik legbonyolultabb, leginkább összetett építészeti feladatok közé tartozik, hangsúlyozta Kiss Zsolt István. Hiszen egy egészségügyi intézmény olyan speciális épület, ahol a betegellátás különleges igényei mellett ki kell elégíteni az orvostechnológia sokrétű elvárásait, az épületnek továbbá helyt kell állnia műszaki és esztétikai szempontból is. Számos helyen steril klímára van szükség, egyre több helyen igény a megfelelő mesterséges szellőztetési lehetőség, illetve kiemelt jelentősége van az érintésvédelemnek, az energiaellátásnak, a logisztikának. Nagyon komoly előírások tömegét kell betartaniuk a tervezőknek, melyben kiemelt kategória például a műtő, az intenzív osztály, képalkotó diagnosztika.
A tervezésben ma már alapelvárás a kellemes, egészséges terekre való törekvés, hiszen a fő cél a betegek számának csökkentése és a szükséges ellátási-ápolási időszak rövidítése. A színek, az anyagok, a felületek, a természetes megvilágítás minősége mind hatást gyakorolnak a betege, segítik annak felépülését, és nem utolsó sorban könnyítik a sokszor 24 órát munkahelyükön töltő orvosok, személyzet koncentrációjának megtartását. A világ modern kórházai ezért belülről sokkal inkább hasonlítanak egy egészséghotelre, ahol olyan a minőségi anyagok köszönnek vissza, amelyekkel akár egy ötcsillagos szállodai fürdőszobában is találkozhatunk.
Komplex egészségcentrumok
Magyarországon az 1990-es években az ágyszámok, az osztályok, a műtők és a diagnosztikai fejlesztés játszotta a legfontosabb szerepet. A 2000-es években a városépítészeti és forgalmi kapcsolatok valamint a komfort jelentette a kihívást. „A 2010-es évek trendje, hogy komplex szemlélettel figyelünk az üzemeltetési költségekre, a környezettudatosságra, és a kórházépítészeti kultúrára” – mondta Kiss Zsolt István, aki szerint a jövő kórháza egy komplett egészségügyi-, ipari-, köz- és lakóépületként definiálható.
Minden bizonnyal ilyen szuperkórház, vagy inkább mini-egészségváros lesz majd a Dél-budai Centrumkórház is, amely várhatóan 2026-ra készül el közel 190 milliárdos állami beruházással. Az 1200 ágyas új intézményt a Noll Tamás vezette Teampannon építésziroda tervei szerint építik, több mint 200 ezer négyzetméteren. Az egyágyas, hozzátartozó elhelyezésére is alkalmas betegszobákat az épület külső ívére tervezték, míg a belső területre a kiszolgálóegységek és a nővérpultok kerülnek. A toronyépületek tetejére tetőkerteket terveztek, ahol egy aktív rekreációs kertrész, valamint a kórházban működő óvoda és bölcsőde játszóudvara kap helyet. A tervező szerint a végeredmény sokkal inkább emlékeztet szállodára, mintsem kórházra, miközben az új épület minden szempontból a betegközpontú, orvos- és személyzetkímélő, hatékony és biztonságos ellátást szolgálja majd.
