A jövő a növényi szteroloké?
Az 1990-es évektől robbanásszerűen terjedtek a különböző fermentált vörös rizs készítmények (red yeast rice) mint természetes koleszterincsökkentők, ezek azonban ma már ismert mellékhatásokkal bírnak, ezért EU-s jogszabályok is korlátozzák használatukat. Ezt a tényt azonban sem a fogyasztók sem a gyártók gyakran nem veszik figyelembe. Még akkor sem, ha akár halálos veszéllyel is járhat a gyártási folyamat.
Japánban a Kobayashi Pharma gyógyszergyár vörösrizs élesztő étrend-kiegészítőjében egy 2024-es vizsgálat során puberulinsavat, egy kékpenészből származó természetes vegyületet mutattak ki, amelyet összefüggésbe hoztak a koleszterin-csökkentést szolgáló vörösrizs készítmény okozta megbetegedésekkel. A mérgező antibiotikum a fermentálási folyamat során kerülhetett be a rizs mellé. Áprilisig öt halálesetről és több mint 110 ember kórházi kezeléséről számoltak be, és további 680 ember fordult orvoshoz egészségügyi problémák miatt. Ez és az EFSA tiltása sem elég ahhoz, hogy a vörösrizs alapú készítmények lekerüljenek a polcokról és az online boltokból.
Mi is a vörös rizs?
Kelet-Ázsiában évszázadok óta ismerik azt a fermentációs eljárást, amely során a főtt rizst egy élesztőgomba fajjal, a Monascus Purpureusszal oltják be, és több hetes lassú erjesztésnek vetik alá. Így keletkezik a fermentált vörös rizs vagy vörös rizs élesztő (red yeast rice). Ezt szárított, őrölt állapotban vagy híg alkoholos kivonatként alkalmazzák ízesítésre, tartósításra vagy különböző ételek, italok színezésére. Egy japán kutató, Akira Endo jött rá, hogy a rizs fermentálásához használatos élesztőgombában megtalálható anyagok képesek gátolni a koleszterinszintézis egyik kulcsenzimét, a HMG-CoA-t (3-hidroxi-3-metilglutaril-koenzim-A reduktáz). Az egyik ilyen anyag a Monakolin-K, ami azonos a ma is használatos lovasztatinnal, a hiperkoleszterinémiára javasolt gyógyszerek alapjával. A szintetikus gyógyszerek gyártása 1979-ben kezdődött a hatóanyagból, ezzel párhuzamosan viszont étrend-kiegészítők összetevőjévé is vált.
EFSA tiltólistán a vörös rizs alapú koleszterincsökkentő étrend-kiegészítők
A gyógyszerészek már ekkor nehezményezték, hogy bár a Monakolin-K vényköteles hatóanyag, étrend-kiegészítő formájában mégis bárki számára korlátlanul hozzáférhető. 2011-ben az EFSA (European Food Safety Authority) ezért úgy döntött, hogy a vörös rizst tartalmazó étrend-kiegészítők esetén maximálisan 10 mg/nap dózisban engedélyezi a forgalmazást. Ez a rendelkezés azonban akkor még figyelmen kívül hagyta a fogyasztói kockázatokra vonatkozó adatokat, pedig számos kutatás bizonyította, hogy a fermentált vörös rizs mellékhatásai hasonlóak a lovasztatinéhoz, tehát ugyanúgy okozhat gyógyszeres interakciókat, és gyakori a citrinin jelenléte is a termékekben, ami hosszú távon nefro- és hepatotoxikus (vese- és májkárosodást okozhat).
A kutatási eredmények hatására az EFSA 2022-ben felülvizsgálta korábbi döntését, és a napi beviteli értéket 3 mg/nap mennyiségben maximalizálta a mellékhatások elkerülésére, (gasztrointesztinális panaszok, puffadás, gyomorfájdalom, illetve rhabdomyolysis, azaz a vázizomzat károsodásával, szétesésével, pusztulásával járó megbetegedés) vagy leginkább izomfájdalom is, hasonlóan a vényköteles gyógyszerekhez. Ennek eredményeként ma már a fermentált vörös rizst nem lehet koleszterinszint csökkentő termékként forgalmazni, a megengedett adagolásban viszont étrend-kiegészítőként nem tekinthető hatásosnak a koleszterin csökkentésére. A piacon lévő termékek így elvesztették létjogosultságukat.
Mit tehet az, aki mégis természetes módszerekkel, biztonságosan szeretné csökkenteni a koleszterinszintjét, vagy aki a gyógyszeres kezelést szeretné kiegészíteni?
Feljövőben a koleszterincsökkentés másik természetes módja
A táplálkozási- és életmód váltás mellett a koleszterin egyensúly megteremtésére jelenleg az egyetlen hatásos étrend-kiegészítő hatóanyag a növényi szterin (magába foglalja a fitoszterolokat és fitosztanolokat is). Az EFSA megállapítása szerint a napi hatásos adagja 1,5-3 gramm (növény szterol/sztanol), illetve a National Lipid Association és a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége is napi 2-3 g növényi szterin elfogyasztását javasolja ahhoz, hogy a koleszterinszint mérhetően és hatékonyan csökkenjen.
A növényi szterinek megtalálhatók zöldségekben, gyümölcsökben és növényi olajokban is, viszont a terápiás hatás elérése érdekében körülbelül 150 db almát, 425 db paradicsomot, vagy 210 db sárgarépát kellene naponta elfogyasztani. Ez nem túl életszerű javaslat, így a magas koleszterinszint elleni küzdelemben érdemes megfontolni az ismert mellékhatások nélküli fitoszterolok használatát is.
A szterinek molekulaszerkezete hasonló a koleszterinéhez, és hasonló szerepet töltenek be a növényekben, mint a koleszterin a szervezetünkben. A növényi szterinek - ‘versengenek’ a bélben a koleszterinnel – helyettük kapcsolódnak a szállító szerepet játszó micellákhoz, így blokkolják a túl sok koleszterin véráramba jutását. A fel nem szívódott rész a széklettel természetes módon kiürül a szervezetből. Már vannak olyan élelmiszerek a piacon, amelyek növényi szterinnel dúsítottak, de ezekkel pótlólagos zsírt és kalóriát is beviszünk a szervezetünkbe, azaz használatuk előnyei nem egyértelműek.
