A hosszú élet nem cél, hanem következmény
A túlsúly és a krónikus betegségek megfékezéséhez a tüneti kezelés helyett a sejtszintű folyamatok megértésére, rendszerszintű szemléletmódra és az öngondoskodás kultúrájának megerősítésére van szükség, írja az Mfor.
Az emberi biológia megértésében bekövetkezett szemléletváltás állt a Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferencia középpontjában, ahol a résztvevők az orvoslás mechanisztikus megközelítése helyett a rendszerbiológia fontosságát hangsúlyozták az Mfor tudósítása szerint. Oczella Péter pszichiáter rávilágított, hogy az izolált szervek helyett a hálózatok és sejtek szintjén jelentkező immunológiai és anyagcsere-folyamatokat kell vizsgálni, mivel a krónikus betegségek jelentős része ezekre vezethető vissza. Varga Tímea endokrinológus tapasztalatai szerint ugyanakkor az állami egészségügyi rendszer merev keretei között jelenleg még komoly nehézségekbe ütközik ezen új, holisztikus szemléletmód gyakorlati átültetése.
A konferencia kiemelt témája volt a túlsúly kérdésköre, amelyet a szakértők nem esztétikai hibaként vagy akaraterő hiányaként, hanem komplex rendszerszintű problémaként definiáltak. Ez az állapot a sejtek közötti kommunikáció zavarával, az éhség- és teltségérzet, valamint a jutalmazórendszer felborulásával jár, és az egészségügyi kassza egyik legnagyobb kiadási tételét jelenti. Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke a kanadai terápiás irányelvek mentén a testsúlycsökkentés helyett az életminőség javítását és az étellel való egészséges kapcsolat helyreállítását nevezte meg elsődleges célként, ahol a dietetikusok szerepe a személyre szabott megoldások kidolgozásában válik megkerülhetetlenné.
A modern életmód visszásságaira Lakatos Péter longevity coach mutatott rá, megjegyezve, hogy a digitalizáció és a házhozszállítás miatt a fizikai aktivitás szinte teljesen kikopott az étkezéshez kapcsolódó folyamatokból, miközben a lakosság körében az egészségügyi információk tömegében terjedő tévhitek is nehezítik a tisztánlátást. A szakemberek egyetértettek abban, hogy a hosszú élet nem önmagában való cél, hanem az öngondoskodás természetes következménye, amelyhez a megelőzés és a saját szervezet jelzéseinek felismerése vezet el.
A hosszú élet titkát kutatva a beszélgetés résztvevői érintették az úgynevezett kék zónák jelenségét is, ahol az átlagnál jóval magasabb a száz év felettiek aránya. Ezeken a területeken a helyben készített ételek fogyasztása, a közösségi aktivitás, a természetes környezet adta mozgáslehetőség és a stresszmentesebb életmód együttesen biztosítja a vitalitást. A mentális egészség és a társadalmi környezet támogató ereje, így az egymás iránti kedvesség és az idősek megbecsülése szintén kulcsfontosságú tényezők, hiszen a környezeti és pszichés stressz közvetlen biológiai stresszt okoz, ami alapjaiban határozza meg az egyén egészségi állapotát és élettartamát.
