A háztartások életszínvonala, 2016
A teljes lakosság 25,6 százalékát érinti a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázata, 0,7 százalékponttal kevesebbet, mint egy éve, mondta Janák Katalin, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője A háztartások életszínvonala, 2016 című kiadványt bemutató sajtótájékoztatón.
A főosztályvezető szerint a javulás oka többek között az, hogy a háztartások bevételei tavaly érezhetően nőttek, a nettó jövedelmek 4,2 százalékkal, a reáljövedelmek 3,8 százalékkal emelkedtek. A háztartások az egy-két százalék feletti reáljövedelem-emelkedést már megérzik anyagi helyzetükön, jegyezte meg Janák Katalin a statisztikusok szakmai véleményét tolmácsolva.
A szegénységi küszöb – 77 680 forint – alatti jövedelemből a teljes népesség 13,4 százaléka, 1 millió 293 ezer ember élt tavaly, 105 ezerrel kevesebben az egy évvel korábbinál – mutatott rá a főosztályvezető. A szegénységi küszöböt a KSH a felmérés alapjául szolgáló uniós módszertan szerint állapítja meg. A főosztályvezető felhívta a figyelmet arra, hogy a súlyos mélyszegénységben élők aránya, akikre mindhárom szegénységi típus jellemző, 2016-ban 1,2 százalék volt, szintén csökkenő tendenciát jelez. A három szegénységi típus a jövedelemi szegénység, a különféle kiadástípusok anyagi fedezetét (például egyhetes nyaralás, váratlan kiadás) néző depriváltság és a korlátozottan dolgozókra vonatkozó munkaszegénység.
A felmérés szerint évi egy hetes nyaralást a megkérdezettek 48 százaléka nem tudott fedezni tavaly, míg tavalyelőtt több mint 50 százalék állította ugyanezt. Egy több mint 70 ezer forintos váratlan kiadás viszont a megkérdezettek közül lényegesen kevesebbnek, mindössze 31,4 százaléknak jelentett problémát, miközben egy évvel korábban az interjúalanyok több mint a fele állította ugyanezt.
Janák Katalin külön felhívta a figyelmet arra, hogy bár csökken a szegénység és társadalmi kitettség kockázata az egyszülős háztartásokban is, a mutató még mindig igen magas. A probléma az egyszülős családok több mint felét érinti. A szegénységi kockázat "kiemelkedően magas", 72 százalék feletti a munkanélküliek körében is, ráadásul ezen a területen a KSH kiadványa szerint emelkedett a mutató.
A felmérés szerint a régiók között nagyok a különbségek a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázatának szempontjából. A Közép-Dunántúlon elő háztartások 18,4 százaléka, Észak-Magyarországon a lakosság több mint 36 százaléka érintett.
A roma népesség körében annak ellenére, hogy "évek óta javulás figyelhető meg", igen magas, 75 százalék a szegénységi kockázat aránya. A háztartások fogyasztása 4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a megélhetéssel kapcsolatos költségek aránya pedig tovább csökkent – olvasható a KSH kiadványában.
A felmérés készítéséhez az Európai Unió ajánlásait követve a statisztikai hivatal idén tavasszal több mint 8100 háztartást kérdezett meg, illetve 16 ezernél is több interjút készített.
