A hálózattudomány forradalma és szerepe az orvoslásban
A hálózatkutatást minden emberi tudományterületen ki lehetne használni, mert egyre több adat gyűlik össze – mondta az IT Business-nek Barabási Albert-László, a téma megalapítója és nemzetközi hírű kutatója.
A modern orvostudomány válaszút előtt áll: az adatok bősége és a technológiai fejlődés lehetővé teszi, hogy túllépjünk az egyéni elemek (gének, fehérjék) vizsgálatán, és a rendszerszintű összefüggésekre fókuszáljunk. Barabási Albert-László, a hálózatkutatás nemzetközi hírű úttörője szerint a tudományterület mostanra érte el azt a technológiai és adatmennyiségi kritikus tömeget, amely érdemben képes átalakítani a diagnosztikát és a terápiát.
Az élet nem a génekről, hanem a kölcsönhatásokról szól
Bár az emberi genom feltárása alapvető mérföldkő volt, Barabási rámutat: önmagában a „csomópontok” (gének, molekulák) ismerete nem elégséges. Ahogy a társadalmat sem csak az egyének, hanem a köztük lévő dinamikus kapcsolatok alkotják, úgy a sejtek működését is a fehérje-fehérje kölcsönhatások és anyagcsere-hálózatok határozzák meg. Az elmúlt évtizedben felgyűlt adatmennyiség végre lehetővé teszi ezen hálózatok modellezését, ami közelebb visz a komplex betegségek patomechanizmusának megértéséhez.
Epidemiológia és társadalmi hálózatok
A hálózatkutatás az egyén szintjén és a populációs egészségügyben is kulcsszerepet játszik:
Járványtan: A Covid-19 ráirányította a figyelmet a „szuperterjesztők” és a hálózati struktúrák fontosságára. A védekezési stratégiák alapja a kórokozó terjedési módjához (pl. cseppfertőzés vs. szexuális úton történő átvitel) illeszkedő kapcsolati háló feltérképezése. Népegészségügyi hatások: A kutatások igazolják, hogy az olyan állapotok, mint az elhízás vagy a mentális egészség, „fertőzőek” a szociális hálón keresztül. A környezetünk által diktált normák alapvetően meghatározzák életmódunkat, így az egészségügyi intervencióknak a közösségi hálózatokat is figyelembe kell venniük.
Molekuláris gasztronómia és precíziós táplálkozás
Barabási jelenlegi kutatásai a táplálkozástudományt reformálhatják meg. Csapatával több mint 135 ezer élelmiszer-molekulát azonosítottak. A cél annak feltérképezése, hogy ezek az összetevők miként kapcsolódnak az emberi fehérjehálózathoz. Ez az adatbázis alapja lehet egy olyan jövőnek, ahol az étrend nem csupán kalóriákról, hanem a betegségek molekuláris szintű megelőzéséről szól.
Mesterséges intelligencia: A szövetséges eszköz
A szakember optimista az MI kapcsán. Úgy véli, az algoritmusok „megzabolázása” a megismerésen keresztül vezet: jelenleg is fejlesztenek olyan MI-eszközöket, amelyek képesek az élelmiszer-molekulák és az emberi egészség közötti komplex összefüggések elemzésére. Barabási szerint a társadalom – a korábbi technológiai sokkokhoz (TV, internet) hasonlóan – adaptálódni fog az MI jelenlétéhez, és képes lesz annak kockázatait kezelni.
A hálózatkutatás nem csupán egy újabb módszertan, hanem egy szemléletváltás, amely az orvostudományt a redukcionista megközelítéstől a rendszerszemléletű orvoslás irányába mozdítja el – derül ki az IT Business interjújából.
