2024. november. 22., péntek - Cecília.
hirdetés
hirdetés

A gyermekkori rövidlátásról a látás világnapján

A látás világnapját (World Sight Day) minden év októberének második csütörtökén tartják. Idén a gyermekek látásának megőrzése és védelme áll a fókuszban. A Magyar Szemorvostársaság és a Nemzeti Programbizottság a Jó Látásért idén a gyermekek körében vészesen terjedő rövidlátásra, és ennek kapcsán a lehetséges tennivalókra kívánja felhívni a figyelmet.

A látás világnapját 24. éve rendezik meg minden október második csütörtökén. A World Health Organization (WHO) az idei világnap kapcsán arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyermekek nem korrigált látásromlása káros hatással lehet az oktatásukra és a társadalmi befogadásukra, miközben az olyan egyszerű megoldások, mint például a szemüveg, az érintettek számára megváltoztathatják a világot.

A rövidlátásról azért kell beszélni, mert világviszonylatban és hazánkban is gyermekkorban nagymértékben megnövekedett a rövidlátók száma, ezért a rövidlátás (myopia) a leggyakoribb vaksági okká válhat! Mindeközben ma már olyan hatékony eljárások állnak rendelkezésre, melyek alkalmazásával a rövidlátóság kialakulása elkerülhető vagy késleltethető, illetve a már kialakult rövidlátóság esetén, annak progressziója lassítható.

Magyarországon az elmúlt évtizedben a rövidlátás előfordulásaa fiatalok körében – 18–35 éves korcsoportban – elérte a közel 60%-ot (58,7%). Összehasonlításképpen, 1934-ben, illetve 1960-ban ez az érték még nem haladta meg a 7%-ot!

Ma már Magyarországra is jellemző, hogy a rövidlátás előfordulási gyakoriságának csúcspontja a húszas, valamint a hetvenes-nyolcvanas éveikben járó személyeknél van, de a fiatalkori előfordulás immár közel duplája az időskorinak!

A rövidlátók és a túllátók aránya a lakosság különböző életkori csoportjaiban Magyarországon  a 2014–2019 közötti időszakban
A rövidlátók és a túllátók aránya a lakosság különböző életkori csoportjaiban Magyarországon a 2014–2019 közötti időszakban

Ma már biztosan tudjuk, hogy a myopia kialakulása és romlása a szem növekedését befolyásoló vizuális/környezeti körülmények és genetikai tényezők összetett kölcsönhatásának eredménye, arövidlátás a látási körülményekhez való alkalmazkodásként alakulhat ki!

Egy 16–17 évesek körében végzett vizsgálat kimutatta, hogy megduplázódott a rövidlátás kockázata azoknál, akik hetente kevesebb, mint 3 órát mozogtak, vagy naponta több mint 6 órát töltöttek a képernyő előtt. Így elmondható, hogy a fizikai aktivitás védőfaktor, a közeli képernyős munka pedig a rövidlátás kockázati tényezője serdülőkorban.

Miután a rövidlátás a legnagyobb progressziót a 6-12 éves korosztályban mutatja, bármilyen, a rövidlátás felismerését, és/vagy kialakulását pozitívan befolyásoló lépésre e korcsoportban van jó lehetőség, és a megelőzésben egyértelműen a szabadban eltöltött idő játsza a főszerepet!

Mit kell(ene) tenni a megelőzés érdekében?

A rövidlátás kialakulásának megelőzésére és a rövidlátás progressziójának csökkentésére a következő eljárások ismeretesek:

  1. Életmódbeli változtatások – a környezeti hatások optimalizálása.
  2. Optikai eszközök használata – beleértve a szemüveget, a speciális kialakítású lágy kontaktlencsét és az éjszaka viselésűorthokeratológiai gázáteresztő kemény kontaktlencsét.
  3. Farmakológiai megközelítés – az atropin szemcsepp helyi alkalmazása.

Orvosi evidenciák bizonyítják, hogy valamennyi módszer lassítja a rövidlátás kialakulását vagy progresszióját, bár a különböző beavatkozások hatékonysága eltérő lehet.

Tanácsok szülőknek:

  • A gyerek töltsön minél több időt a szabadban– minimum 8-15 óra/hét szabadtéri tevékenység szükséges. A rövidlátás kialakulásának esélye körülbelül egyharmadával kisebb, ha a szabadban töltött idő heti 0-5 óra helyett heti 14, vagy több.
  • Képernyőhasználat korlátozása – a szakemberek a közeli képernyő használatának teljes mellőzését javasolja 2 éves korig; 5 éves korig maximum 1 óra/nap, és maximum 2 óra/nap a 5-12 éves gyermekek számára a megengedhető képernyőhasználat mennyisége.
  • Közeli tevékenységek esetében fontos az ideális olvasási távolság: az ideális olvasási távolság legalább 30 cm; a folyamatos olvasási idő maximum 45 perc legyen, és ügyeljünk a helyes testtartásra. Az online tanuláshoz használt tablet, mobiltelefon vagy számítógép képernyője helyett inkább javasolt a tévéképernyő, vagy projektor használata.
  • Beltéri megvilágítás – maximalizáljuk a természetes megvilágítást, a nagyobb fényintenzitásnak a rövidlátással szemben védőhatása van (az ideális a kültéri környezethez hasonló fényintenzitás elérése beltérben, használjunk meleg fényeket).
  • Késői lefekvés/elalvás (Cirkadián ritmus)– Vizsgálatok bizonyították, hogy a késői lefekvés összefüggésbe hozható a rövidlátás gyorsabb ütemű romlásával. A késői (el)alvás a városi általános iskolás gyermekek körében a rövidlátás előfordulásának és romlásának kockázati tényezője. Különösen a serdülők esetében erősen ajánlott, hogy legalább 1 órával alvás előtt hagyják abba a telefonok és képernyők használatát, mivel megzavarhatja az alvási ciklust.

Természetesen a szakembereknek is van tennivalójuk. A rövidlátás elleni küzdelem egyik kulcsa felismerni azt, hogy mely – pl. 6 évnél fiatalabb – gyermeknél magasabb a kockázata a myopia későbbi kialakulásának (pl.: rövidlátó családtag, életmódi kockázatok), illetve kinél figyelhetők meg már e korban a későbbi rövidlátás klinikai jelei. Esetükben a szorosabb orvosi követés, és ösztönzés a szabadban eltöltött idő növelésére a fő tennivaló.

A már kialakult rövidlátás esetében a progresszió (a rövidlátás fokozódásának) lassítása a feladat. A gyermekeket/fiatalokat ösztönözni kell arra, hogy mindig viseljéka rövidlátásra felírt teljes erősségű korrekciójukat.

A már kialakult rövidlátás esetén fontos új lehetőséget jelentenek az elmúlt években megjelent myopiakontroll-szemüveglencsék, amik fő tulajdonsága, hogy lassítják a rövidlátás romlását.

Egyes típusuk hordása esetén kimutatták, hogy a szemüveglencsét viselő gyermekeknél 52%-kal kisebb volt a rövidlátás progressziója a normál szemüveget viselőkhöz képest, a kétéves vizsgálati időszak alatt pedig a viselők ötödénél (21,5%) egyáltalán nem romlott tovább a rövidlátás

A már kialakult rövidlátás esetében történő kezeléseknél fontos kezelési lehetőséget kínálnak az antimyopia kontaktlencsék, az éjszaka viselhető orthokeratológiai kontaktlencsék (ortho-K), valamint az alacsony dózisú atropin hatóanyagú szemcsepp kezelések.

Ráadásul ezek kombinált kezelésként is alkalmazhatóak, például az ortho-K kontaktlencsék és atropin szemcsepp nagyon jól erősítik egymás pozitív hatását, és így a hatékonyságot.

A szervezők a látás világnapja alkalmából egész napos, ingyenes szűrővizsgálatot szerveztek Zalaegerszegen azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy a látáskárosodások nagy része elkerülhető. A Városi Sportcsarnoknál (Stadion u. 3.) csütörtökön 9-16 óra között számos egyéb (pl. bőrgyógyászati, fogászati, kardiológiai) szűrővizsgálat mellett szemvizsgálaton is részt vehettek az érdeklődők.

Nyitókép: Photo by nrd on Unsplash

hirdetés

Könyveink