A génszerkesztett babák kora
Génmanipulált gyerekek, DNS-kísérletek és illegális, embriókon végzett szűrővizsgálatok. Már rég nem a klónozás a trendi téma a kutatók körében, írja a Népszava.
A tudomány megállíthatatlanul fejlődik, mindennaposak a genetikai kísérletek, és az emberi DNS manipulációja is csak az aktuális szabályozáson múlik. A beavatkozások nagy része emberek esetében jelenleg illegális, de a határok folyamatosan változnak.
„Ami néhány évvel ezelőtt még szembement azzal, amit általában a tudomány- és a génetika elfogad, az mára már lehet legális egy új eljárásnak vagy innovációnak hála. Ha létrejön egy nemzetközi konszenzus, az újraírhatja a határokat” – mondja Falus András immunológus, professzor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Szerinte jó példa erre a génmódosítások, génszerkesztések egyik módszere, az úgynevezett Crispr/Cas9, amit néhány éve fedeztek fel. A módszer alkalmas lehet örökölt genetikai hibák eltávolítására és jelentősen átírhatja a korábbi szabályokat, ennek hála sokkal pontosabban dolgozhatnak a kutatók, jobban „célozhatnak”, a hibalehetőségek száma jelentősen csökken. Egyelőre azonban nem legális, éppen ezért komoly felháborodást okozott, mikor He Jiankui kínai kutató tavaly arra használta a technológiát, hogy génmanipulációt hajtson végre embriókon.
„Nem tudni, hogy mennyi idős embriókon végezték el a génmódosítást, de az biztos, hogy illegális volt az eljárás. Az elmélet azonban működhet, sőt egyes kutatók már azon is dolgoznak, hogy ne csak embriókon, hanem felnőtteken is alkalmazni lehessen a génmódosítást. Kérdés, hogy a módosítás milyen módon öröklődik majd az ivarsejtekkel. Itt újabb jogi és etikai kérdések merülnek fel, és egyelőre azt sem tudjuk teljes bizonyossággal, hogy milyen hatékonysággal működik a módszer” – szögezi le Falus András.
Magyarországon az Egészségügyi Tudományos Tanács Tudományos Kutatásetikai Bizottságnak kell engedélyt adni minden, emberen folyó kísérlethez, ha ez hiányzik, a kísérlet illegális. Az ország orvosi egyetemein és több magánintézetnél legálisan működik úgynevezett biobank, ahonnan a kutatók emberi DNS-t kaphatnak kísérleti célokra, de ez kizárólag a kutatási célt szolgálja. „Ha például 50 éven felüli, magas vérnyomással küzdő férfiak DNS-én szeretnék vizsgálatokat végezni azért, hogy megnézzem, egy adott gén gyakrabban fordul-e elő az egyik változatában, mint a másikban, akkor a mintákat ezektől a DNS-raktáraktól (biobankoktól) kérhetem. Ez legális, hiszen a minta anonim, nem tudom, hogy kinek a DNS-ét vizsgálom” – mondja az immunológus.
Az utóbbi időben nagyon divatos lett az is, hogy valaki azért kér géntérképet, hogy megtudja, hány százalékban magyar, kínai, amerikai, esetleg indián származású. A cégeknek komoly bevételt hoz ez az egyébként nem túl hasznos vizsgálat. Jóllehet ma már elvileg az emberi klónozásra is képes a tudomány, de ez a világon mindenhol tiltott, és Falus András szerint a tudomány is inkább a génszerkesztés, azaz a genetikai gyógyítás felé megy. Attól persze még nagyon messze vagyunk, hogy rutinszerűen kiszűrjék, majd javítsák a hibákat már embriókorban. Magyarországon azonban világszínvonalú munka folyik ezen a területen, és sok a nemzetközi együttműködés is.
