A genetika közelmúltjáról
Venetianer Pál akadémikust, valamint posztumusz Ponori Thewrewk Aurél csillagászt választották az év ismeretterjesztő tudósává a tudományos újságírók.
Venetianer Pál 2002-ben a Mindentudás Egyetemén tartott előadást a génekről. Az mta.hu kérésére tíz pontban foglalta össze azokat a felismeréseket és eredményeket, amelyek azóta születtek a genetikában.
1. Az új DNS-szekvenálási technológiák révén nagyságrendekkel gyorsabbá és olcsóbbá vált a DNS-szekvencia-meghatározás. Egy teljes emberi szekvencia meghatározásának költsége 1000 dollár körül van, és nyers formában mindössze egy-két óráig tart.
2. Nagyjából teljes képünk van az emberiség egyedi változékonyságáról, ismerjük a létező szekvenciavariánsok többségét.
3. A sikerrel befejezett ENCODE program a szekvencián túlmenően feltérképezte az emberi DNS összes funkcionális elemét, a gének kezdő- és végpontjait, a szabályozó elemek helyét.
| Venetianer Pál |
|---|
|
|
1935-ben született. 1957-ben végzett az ELTE biológia-kémia szakán, 1965-től a biológiai tudomány kandidátusa, 1975-től doktora. A SOTE Orvosi Vegytani Intézetéből került 1984-ben az MTA Szegedi Biológiai Központjába: a Biokémiai Intézetnek 1984-1993 között igazgatója, 1994-1996 között főigazgatója volt. 1997-től ugyanitt kutatóprofesszor. Számos alkalommal dolgozott huzamosabb ideig külföldön, legutóbb 2000-2001 között a japán Kyoto University vendégprofesszora volt. Szakterülete a molekuláris biológia. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává 1987-ben, rendes tagjává 1995-ben választották.4. Csontleletek DNS-elemzése révén alapvetően átalakult a Homo sapiens származásáról, rokonságáról alkotott képünk. A Neander-völgyi ember mellett egy harmadik emberfajt fedeztek fel (gyenyiszovai ember).
5. Mintegy 6500 faj teljes genomját ismerjük, ezáltal több fontos állat- és növénycsoport (pl. rovarok, madarak) teljes törzsfáját, rokonsági viszonyait lehetett revideálni.
6. Kiderült, hogy ellentétben a korábbi nézettel, a genom nagy része átíródik (nem csak a fehérjéket és a hagyományosan ismert, stabil RNS-eket kódoló részek). Jelenleg nagy erővel folyik a régebben ismeretlen, ún. hosszú, nem kódoló RNS-ek szerepének tisztázása.
7. Előtérbe került az epigenom (azaz az örökítő apparátusnak a DNS-szekvencián kívüli elemei) szerkezetének és szerepének vizsgálata. Kiderült, hogy kivételesen lehetséges a szerzett tulajdonságok öröklése is.
8. Kiderült, hogy az ismert (azaz tenyészthető) mikroorganizmusok a valóban létező fajoknak csak töredékét reprezentálják. Lehetővé vált a nem tenyészthető fajok DNS-ének vizsgálata is. A legújabb (néhány hete született) felfedezés, egy új antibiotikum megtalálása egy ilyen nem tenyészthető fajból történt.
9. Megszületett egy új, rendkívül hatékony technológia a DNS élő sejten belüli (in vivo) módosítására, kívánt mutációk előidézésére, állatoknál és növényeknél is számos sikeres beavatkozásról számoltak be. Az emberi alkalmazás még messze van, de előbb-utóbb biztosan sor kerül rá.
10. A mezőgazdasági géntechnológia óriási lendülettel folytatja világhódító útját, jelentősen növelve az azt alkalmazó gazdaságok nyereségességét, egyben csökkentve a környezetszennyezést.
