A fiatalkori képernyőidő és a mentális egészség összefüggései
A közelmúltban több nagyszabású tanulmány is vizsgálta a digitális eszközhasználat és a kiskorúak egészségi állapota közötti korrelációt, írja a Portfolio.
Bár az ok-okozati összefüggések igazolása a megfigyeléses vizsgálatok korlátai miatt komplex feladat, az adatok markáns mintázatokat mutatnak a kognitív hanyatlás, a metabolikus zavarok és az addiktív viselkedés terén.
A kutatások szerint a magas képernyőidő mérhető kognitív teljesítményromlással jár együtt. Lassabb információfeldolgozás, gyengébb verbális memória (szókincstesztek), és romló vizuális szekvenciális memória. A Pediatrics-ban közölt adatok alapján a közösségimédia-használat szorosabb összefüggést mutat a figyelmetlenségi tünetekkel, mint a videojátékok vagy a passzív tartalomfogyasztás.
A vizsgálatok különbséget tesznek a puszta képernyőidő és az addiktív használat (kényszeres mintázatok, megvonási szorongás) között. Az addiktív használat fokozódása 2-3-szorosára emelte az öngyilkossági viselkedés kockázatát. A korai (13 éves kor előtti) okostelefon-használat – különösen a nők körében – felnőttkorban alacsonyabb önértékeléssel, érzelemszabályozási zavarokkal és a realitásérzék romlásával korrelál.
A Pennsylvaniai Egyetem elemzése (n > 10 000) rámutatott az eszközvásárlás időzítésének fontosságára. A 12 évesen saját telefont kapó gyermekeknél 60%-kal magasabb az alvászavarok, és 40%-kal magasabb az elhízás prevalenciája a 13 éves korban készülékhez jutókhoz képest. Az alvásminőség romlása elsősorban a fáziseltolódásnak (későbbi lefekvés) tulajdonítható.
A JAMA tanulmánya hangsúlyozza, hogy a platform típusa meghatározhatja a klinikai képet: a videojátékok inkább szorongásos és depresszív tünetegyüttessel társulnak, míg a közösségi média használata gyakrabban mutat összefüggést szabályszegő magatartással és agresszióval.
A szakemberek számára javasolt a páciensek anamnézisébe beépíteni a digitális szokások feltérképezését. A "digitális addikció" jelei (pl. kontrollvesztés a használat felett) prediktívebbek a mentális kórképekre nézve, mint az online töltött órák abszolút száma, olvasható a Portfolio összeállításában.
