A félreértésért a szolgáltató viseli a felelősséget

Ha a Föld lakói által beszélt mintegy hétezer nyelv megértésére nem is kell felkészülniük a magyar egészségügyben dolgozóknak, arra mindenképpen számíthatnak, hogy a határok virtuális eltörlésével egyre több idegen ajkú beteggel találkoznak. Ezért jó, ha tudják: az egészségügyi szolgáltató felelőssége, ha nyelvi nehézségek miatt rosszul diagnosztizálják vagy félrekezelik a betegeket. A kórházaknak kell gondoskodniuk arról, hogy kommunikációs zavar miatt ne fordulhasson elő műhiba.

Az ország legnagyobb traumatológiai intézetében szinte nincsen olyan ügyeletes orvos, aki ne beszélne több nyelven is – tudjuk meg dr. Szita Jánostól, az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet (OBSI) orvos-igazgatójától. A leggyakoribb az angoltudás – több orvos járt korábban ösztöndíjjal az Egyesült Államokban –, de sokan beszélnek németül és franciául is. Az orosz és a spanyol azonban már nem tartozik a legismertebb nyelvek közé. Mindenesetre az orvosok túlnyomó többségét az OBSI-ban néhány világnyelven nem lehet zavarba hozni. Ez fontos is, hiszen az ügyeletvezetőnek ki kell kérdeznie a beteget a kórelőzményekről, a gyógyszerérzékenységről, a speciális ellátásra okot adó egyéni gondokról. Nem véletlen, hogy a Magyarországon mind nagyobb számban élő kínaiak szinte kivétel nélkül kísérővel érkeznek a kórházba.

Nem volt ilyen műhibaper

Dr. Lengyel Balázs, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főosztályvezetője leszögezi: ha a kommunikáció nyelvi nehézségek miatt nem jön létre a beteggel, az az egészségügyi szolgáltató felelőssége. Vagyis a kórházaknak kell gondoskodniuk arról – akár a beteg továbbszállítása árán is –, hogy kommunikációs hiba miatt ne következhessen be végzetes tévedés, orvosi műhiba. Magyarországon eddig nem volt olyan műhibaper, amelynek elsődleges oka a nyelvi ismeretek hiánya lett volna, legalábbis dr. Ádám György, az egészségügyre specializálódott jogászok doyenje nem tud ilyenről.