A drogstratégiától a szakszervezeti demonstrációig (Bővítve!)
Drogstratégiáról, cafeteriáról, kórházi fertőzésekről, praxisfinanszírozásról is szó esett a többi közt hétfőn az Országgyűlésben.
Hatékony drogstratégiát kér a kormánytól a Párbeszéd
Burány Sándor (Párbeszéd) arról beszélt, hogy a kőbányai Hős utcában élők a szociális válság és a kilátástalanság miatt nyúlnak a drogokhoz. Az alapproblémát kezelni kell, ezért komplex drogstratégiára van szükség, a Fidesz azonban nem erre törekszik, hanem fallal zárja körbe az utcában álló elhíresült házat, és ezzel gettót hoz létre, jelentette ki. Azt kérdezte, hogy a kormány akar-e hatékony drogstratégiát kialakítani.
Pogácsás Tibor önkormányzatokért felelős államtitkár azt felelte, hogy a kormány rendelkezik egy korszerű drogstratégiával, amit folyamatosan és hatékonyan hajt végre. Megjegyezte, hogy akár már miniszteri rendelettel is fel lehet lépni az új pszichoaktív anyagok ellen. Az államtitkár azt mondta, hogy a nyolcvanas években az említett Hős utcai épülettel szemben szolgált sorkatonaként és a házat már akkor is súlyos közbiztonsági és drogproblémák jellemezték. A kormány megteremtette a góc megszüntetésének feltételeit, az önkormányzat, a környék érdekében, ideiglenes védelmet hoz létre, szögezte le.
LMP: az OEP-finanszírozás nem fedezi egy praxis havi kiadásait
Hohn Krisztina (LMP) arról beszélt, sok a betöltetlen háziorvosi praxis és az OEP-finanszírozás nem fedezi egy praxis havi kiadásait.
Rétvári Bence államtitkár közölte, míg 2010-ben 860 ezer forint volt egy praxis állami finanszírozása, ma közel 1,6 millió forint. Hozzátette: elindították a praxisvásárlási támogatást, a letelepedési pályázatot is, ezek révén 573 ezer embernek lett háziorvosi ellátása.
Párbeszéd: a cafeteriát érintő megszorítások miatt demonstrálnak a szakszervezetek
Tordai Bence (Párbeszéd) szerint a kormány komolyan veszi a megszorítást, ugyanis az őszi adócsomag sem enyhít a cafeteriajuttatásokat érintő megszorításokon. Emlékeztetett arra, hogy fontos és népszerű juttatások idén még kedvezményesen, jövőre bérjövedelemként adóznak. Hozzátette: ezért demonstrálnak kedden a szakszervezetek.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára rögzítette: semmilyen megszorító politikáról nincs szó, olyat az előző, a baloldali kormányok folytattak. Elmondta, Varga Mihály pénzügyminiszter múlt szerdán találkozott a szakszervezeti vezetőkkel, hogy a bérmegállapodásról tárgyaljon velük. A miniszter azt kérte a szakszervezetektől, terjesszék be javaslataikat a cafeteriáról, a kormány megfontolja azt. Elmondta, az Országgyűlés már döntött a cafeteriarendszer átalakításáról. Meg kell szüntetni azt a rendszert, hogy munkabér helyett különféle természetbeni juttatásokat, utalványokat adnak a munkavállalóknak, indokolta a változtatásokat.
MSZP: hogyan szorítható vissza kórházi fertőzések száma?
Korózs Lajos (MSZP) azt kérdezte, miért "lapít" a kormány a kórházi fertőzések ügyében és hogyan szorítható vissza a fertőzések száma. Elmondta: 2017-ben több mint 15 ezer kórházi fertőzést regisztráltak, ezzel összefüggésben 440 ember halt meg tavaly, ugyanakkor a fertőzések 70 százalékát meg lehetett volna előzni.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára azt mondta: nem lapít a kormány a kórházi fertőzések ügyében, hanem minden ezzel kapcsolatos jelentést nyilvánosságra hoz. Hangsúlyozta: 2015 óta 10 százalékkal csökkent a kórházi járványok száma és a kormány 2 milliárd forintos forrást biztosít arra, hogy további javulás legyen e téren.
Jobbik: dohányboltot igen, patikát nem lehet nyitni?
Steinmetz Ádám (Jobbik) arra várt választ, hogy miért nem lehet patikát nyitni a 4500 fő alatti településeken, miközben dohánybolt, mindenhol, párszázfős településen is nyitható.
Rétvári Bence Emmi-államtitkár szerint a képviselő állítása tévedésen alapul, hiszen a Magyarországon a legkisebb település is kiírhat gyógyszertár-pályázatot, a 4500 fős határ csak arról szól, hogy ilyen esetben országos lapban a hatóságnak kell meghirdetni a pályázatot, ha az önkormányzat ezt nem teszi meg. Elmondta: több mint ezer gyógyszertár működik jelenleg is az 5000 fő alatti településeken.
DK: hány bérorvos dolgozik Magyarországon?
László Imre (DK) azt mondta: a kormány még mindig nem veszi komolyan a sürgősségi és intenzív ellátással kapcsolatos aggasztó jeleket, holott a Honvéd és az ajkai kórház problémái az egészségügy súlyos, rendszerszerű fogyatékosságaira mutatnak rá. Úgy vélte: az a tendencia kezd kirajzolódni, hogy a hiányszakmák esetében az orvosok magáncégekkel kötnek szerződést. Azt kérdezte: tudja-e a kormány, hány magyar gyógyintézetben dolgoznak bérorvosok és bérnővérek.
Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt válaszolta: míg a Honvéd Kórház 2010-ben 16 milliárd forintból, ma 33 milliárdból gazdálkodik, az ajkai pedig a 2012-es 1,9 milliárd forint helyett ma már 3,5 milliárdot kap. Hangsúlyozta: a Fidesz 647 milliárd forinttal költ többet egészségügyre, mint amennyit a szocialisták költöttek.
LMP: mit tesz a kormány az azbesztmentesítésért?
Schmuck Erzsébet (LMP) azt kérdezte, mit tesz a kormány annak érdekében, hogy azbesztmentesítési program mielőbb újra elinduljon, és azt kérdezte, hány azbeszt okozta megbetegedést diagnosztizálnak évente.
Rétvári Bence elmondta: a 2014-2020 közötti országos hulladékgazdálkodási terv külön része foglalkozik az azbesztmentesítéssel. Közölte: jelenleg is térinformatikai rendszerrel vizsgálják a mellhártyadaganatok területi előfordulását.
Jobbik: krízisben van az egészségügy
Lukács László György (Jobbik) szerint Kásler Miklós minisztersége óta krízisben van az egészségügy. Kijelentette: a tárcavezető nevéhez semmi pozitív nem kötődik, csak negatívumok sorolhatók. Bajban vannak a sürgősségi ellátó helyek, számos háziorvosi praxis betöltetlen, rémisztő kórházi fertőzési adatok látnak napvilágot, sorolta. "Ön az elmúlt 160 napban megfagyott", fordult a miniszterhez, és felvetette: a miniszter miatt mondott le Nagy Anikó államtitkár? Érez felelősséget amiatt, hogy Székely László eltávolítása miatt betegek maradtak ellátatlanul a kardiológiai intézetben?
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere úgy válaszolt: "mást se csináltunk 160 napig, mint dolgoztunk". Úgy folytatta: létrehozták a kórházi fertőzések elleni rendelkezéseket, kidolgozták az alapellátás koncepcióját, a sürgősségi ellátás átalakításának tervét, öt nemzeti programot készítettek a prevenciótól a rehabilitációig és meghatározták a népegészségügyi program kereteit. "Ezzel szemben önök a Gottsegen intézetben történteket a betegek megfélemlítésére, hisztériakeltésre használták fel", mondta, hozzátéve: a népegészségügyi intézet vizsgálata szerint az elhunyt beteg esetében Székely Lászlónak sürgősséggel műtétet kellett volna végeznie, ehelyett az orvos egy 30 nap alatt legyártható protézist rendelt. Leszögezte: a kórház vezetése ezért nem tehető felelőssé.
"Megfagyásról szó sincs, de felmelegedésről se", zárta viszonválaszát.
Párbeszéd: van tervezet az egészségügyi eljárás díjának utólagos behajtásáról?
Szabó Tímea (Párbeszéd) arról beszélt, hogy egy a Népszava birtokába jutott tervezet szerint a kormány behajtaná az egészségügyi ellátás teljes összegét attól, akinek nincs rendben az egészségbiztosítása. Jelenleg mintegy 400 ezer embernek nincs biztosítása, s minden huszadik ember TAJ-számának ellenőrzésekor a rendszer hibát jelez, így akár félmillió embernek akár több százezres orvosi költséget kellene visszafizetnie utólag. Azt kérdezte, létezik-e ilyen jogszabály-tervezet, hogyan képzeli el ezt a kormány. Azt is firtatta, készülnek-e privatizációra az egészségügyben.
Trócsányi László igazságügyi miniszter úgy reagált: ez nem igaz, álhírről van szó, amelyet már megcáfoltak. Azt kérte a képviselőtől, ne adjon alapot ennek. A tárcavezető tagadta azt is, hogy bármilyen privatizációra készülnek az egészségügyben.
