A boncolások aránya a hazai kórházakban
Nagy eltérés tapasztalható az egyes kórházak között abban, hogy milyen gyakran végeznek boncolást – írja az mno.hu.
Míg Kazincbarcikán az elhunytak 85 százalékánál elvégezték a kórboncolást, addig ez Csornán mindössze 6 százalék – derül ki az MNO által megismert adatokból. A Magyar Patológusok Társaságának elnöke szerint nem feltétlenül az a probléma, ha egy intézményben kevés a boncolás, sok kórházban ugyanis a magas finanszírozás miatt végezhetik el a vizsgálatokat – írja a lap.
Idén februárban az összes kórház közül a legtöbb boncolást a karcagi Kátai Gábor Kórházban végezték, összesen 211-et, az elhunytak 73 százalékánál döntött az intézmény a vizsgálat mellett – idéz a hírportál munkatársa az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) legfrissebb jelentéséből. Bár a Kazincbarcikai Kórházban ennél kevesebb, összesen 50 ilyen vizsgálatot végeztek, itt az elhunytak 85 százalékát boncolták fel. Ezzel szemben a Budai Irgalmasrendi Kórházban 31 halálesetből mindössze egyszer végeztek boncolást, míg a salgótarjáni megyei kórházban 79 esetből hétszer végezték el a beavatkozást, Csornán pedig 16 elhunyt közül egyet boncoltak fel. Az OEP adatai szerint februárban harminc intézményből egyetlenegyszer sem jelentettek ilyen vizsgálatot.
Arról, hogy mi állhat a szélsőséges adatok hátterében, Méhes Gábor egyetemi docenst, a Magyar Patológusok Társaságának elnökét kérdezte az MNO munkatársa. Sokan úgy gondolják, hogy a kórboncolás csak a szakmai presztízs és a kórházi hagyományok ápolása miatt fontos, pedig ennél is jelentősebb a szerepe a gyógyító munka minőségének megítélésében és az oktatásban. Ennek következménye, hogy az OEP nem korlátozza, hány ilyen beavatkozás végezhető el, mindet finanszírozza – fejtette ki a szakértő.
