A biztosítók már látják az üzletet az egészségügyben
„Ez az első érdemi döntés a magyar egészségügy helyretételéhez vezető úton” – ezzel a felütéssel idézi fel a Piac és Profit azt a már sok vitát kiváltott lépést, hogy az országgyűlés a múlt év végén utat nyitott a magánbiztosítók térnyerésének, amikor adó- és járulékmentességet szavazott meg a munkaadók által fizetett egészségbiztosítások számára.
A lap dr. Juhos Andrást, az UNIQA Biztosító igazgatósági tagját megszólaltatva a lehetséges fejlemények egy olyan értelmezését vázolja fel, amely kizárólag pozitív következményeket ismer.
Mint írjak, Juhos szerint „ebben az esetben semmiképpen nem lehet az egészségügyi ellátás kettéválásáról beszélni, még akkor sem, ha lesznek olyanok, akik részesülnek a juttatásban, míg mások nem. A privát betegellátás ilyen módon való térnyerésével ugyanis a juttatásban nem részesülők is kedvező változásokra számíthatnak.
- Ha bizonyos területeken csökken az állami rendszert igénybe vevők száma, kevésbé lesz a rendszer leterhelt, és javulhat az ellátás színvonala. Rövidül a várólista, az állam egészségügyi ellátásra fordított kiadása csökken, ami javítja a pénzügyi egyensúlyt. A jelen gazdasági és társadalmi körülmények között a betegségbiztosítás elterjedésének pozitív hatása lehet az orvosokra is, akik az állami egészségügyben megkeresett fizetésük mellett a növekvő privát betegellátás révén legális másodjövedelemhez juthatnak. A biztosítási szolgáltatások terjedése a hálapénzrendszer mérséklődését is magával hozhatja, párhuzamosan a tudatos fogyasztók számának bővülésével - mutat rá a szakember. A juttatásban részesülő munkavállalók bizonyos szolgáltatásokat az állami egészségügy keretein kívül fognak igénybe venni.”
Ugyanakkor Juhos elképzelése szerint az állami/közös pénz éltetné a magánszolgáltatásokat is. Úgy véli, „az egészségügy számára az igazi kiutat az jelentené, ha a privát szolgáltatásokat részlegesen államilag finanszíroznák. Ez a gyakorlatban úgy működhet, hogy a biztosító által egy vizsgálatra kifizetett összeg egy részét az állam a társadalombiztosítási alapból állná. Azáltal, hogy a vizsgálat költségének nem a 100 százalékát kell finanszírozni, enyhül a közös kasszára nehezedő nyomás, a biztosítók is lényegesen lejjebb tudnák vinni a szolgáltatások árát, ezáltal szélesebb réteg számára hozzáférhetővé téve azt. Minél többen válnak ki részlegesen az állami egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevők köréből, annál több elkölthető forrás marad a központi költségvetésben” – hangzik az érvelése.
A vegyes ellátásnak – szemben a tisztán elválasztó modellel – nagy tábora van, a biztosítók szakmai szövetsége is e mellett teszi le a voksát:
„Oláh Attila, a MABISZ Egészség-, Baleset- és Kockázatelbírálói tagozatának elnöke az egymást kiegészítve működő biztosítási rendszerben látná a megoldást, ahol az állami tb-kártya mellett létezik a magánbiztosítási kártya is, és a beteg egyazon helyen bizonyos szolgáltatásokat privát, míg másokat az állami ellátásban vehet igénybe. Ehhez viszont lehetővé kell tenni, hogy adminisztratív úton megosztható legyen az elszámolás, illetve pontos szabályozásra van szükség annak érdekében, hogy a költségek átlátható módon kettébonthatók legyenek” – írja a Piac és Profit.
