Egymás ölében utazó betegek, gyakran lerobbanó autók, állandósuló késések – erre panaszkodnak azok, akiket egy szolnoki magáncég szállít rendszeres orvosi kezelésekre. A probléma országszerte jellemző: elöregedett gépjárművek szállítják a betegeket. A szállítók egyesülete szerint egymilliárd forint hiányzik a rendszer biztonságos működtetéséhez.
Az ismétlődő problémák miatt hatvan beteg nemrég levélben fordult a Szolnoki Betegszállító Bt. vezetőihez. Miután minden maradt a régiben, az ÁNTSZ regionális intézete és az Egészségbiztosítási Felügyelet segítségét kérték. A panasz kivizsgálása még tart.
Az ügyben érintett betegek többsége hetente háromszor jár dialíziskezelésre Szolnok, Bács-Kiskun, Csongrád és Pest megyéből. Rajtuk kívül még több ezer beteget szállít a szolnoki vállalkozás. Ha például egy törökszentmiklósi háziorvos Budapestre, netán Sopronba utal valakit, őket is a térségi ellátást végző szolnoki betegszállító cég viszi.
Az utazás közben előfordult, hogy az autó ajtaja, máskor a kereke esett ki. Télen nem volt fűtés az utastérben, nyári gumikkal közlekedtek.
A kezelések után nemritkán három-négy órát kell várni a hazaszállításra, s ez még azok számára is megterhelő, akik viszonylag jó fizikai állapotban vannak. Azoknak viszont, akik a veseelégtelenségen kívül még más betegségekben is szenvednek – szív- vagy cukorbetegek, netán idősek vagy magatehetetlenek –, a várakozás szinte elviselhetetlen. A vidékieknek előbb meg kell várniuk a szolnoki betegek hazaszállítását, így akad olyan páciens, aki – bár délután háromra végez – csak este fél nyolcra ér haza. Megtörtént az is, hogy egy beteget „véletlenül” otthon felejtettek, s ennek miértjére a szállítócég nem tudott magyarázatot adni.
Szeghy Gergely, a Szolnoki Betegszállító Bt. vezetője elismeri: a panaszok egy része jogos, a kocsik állapota például nagyon sok problémát okoz. – Tizenhét éve, amikor egytársammal beindítottuk a céget, még új autókkal közlekedtünk, de az évek múlásával nem jutott elég pénz a járműpark felújítására – mondja. A magánbeteg-szállításra az OEP-pel kötöttek szerződést, ám a tőlük kapott összeg évről évre egyre kevésbé fedezi a költségeiket. Előfordul, hogy Szolnokról Kunszentmártonba kell elmenniük, csak azért, hogy egy ottani beteget beszállítsanak a háziorvosához, majd hazavigyék. Ilyenkor a Szolnokról oda- és visszaút költségét nem téríti meg az OEP, benzinpénz ugyanis csak akkor jár, ha beteg ül az autóban. Nekik viszont ellátási kötelezettségük van, s ilyenkor is menniük kell a betegért. Szeghy Gergely szavai szerint egyre kevésbé éri meg betegszállító vállalkozást működtetni. Arra a kérdésünkre, hogy akkor miért nem hagyja abba, azt válaszolta: azért, mert évekig dolgozott mentőtisztként, egyéb képzettsége nincs. Igyekeznek talpon maradni, s ott spórolnak, ahol tudnak: a sofőröknek minimálbért fizetnek, az autókon pedig csak a legszükségesebb karbantartást végzik el.
Amikor a szolnoki példát említjük Bíró Ferencnek, a Betegszállítók Országos Egyesülete elnökének, azt mondja: több betegszállító cég van bajban hasonló okok miatt. Hozzáteszi: aki folyamatosan figyel az autók műszaki állapotára, és rendszeresen javíttatja azokat, régi járművekkel is megfelelően el tudja látni a feladatot. Az egyesületnek hetvenöt betegszállító cég a tagja – köztük a Szeghy-féle szolnoki bt. is. Az országban kilencvennégy magáncég végez az OEP által finanszírozott betegszállítást: akad köztük, amelyik csak három-négy autót üzemeltet, mások tizenöt- húsz gépjárművel viszik a kezelésre szorulókat.
– Az egészségügyi törvényszerint tizenöt-húszezer lakosra kell jutnia egy betegszállító autónak, amely nem lehet több tízévesnél. Ám ezek a járművek leterheltek, általában százezer kilométert futnak évente, van, amelyiket csaknem egymillió kilométer megtétele után cserélik le – mondja az egyesület elnöke, aki szerint az OEP olyan feltételeket is szab, amelynek költségeit nem téríti meg. Ezek közé tartozik, hogy a szolgáltatóknak huszonnégy órás ügyeletet és diszpécserszolgálatot kell ellátniuk, amelynek fenntartása a betegszállító cégeket terheli.
A kilencvennégy magánszolgáltató évente majdnem hárommillió beteget szállít, hatszázötven autóval, s egy esztendőben negyvenmillió kilométert tesznek meg a gépjárművek. Sok vállalkozás pengeélen táncol: ha például drágul a gázolaj, az veszteséget okoz, hisz a működtetési szerződésben még alacsonyabb árakon számolták ki a díjszabást. Van, aki például lízingelte a járműveket, s nem tudja fizetni a törlesztést. Bíró Ferenc azt állítja: az idén nagyjából egymilliárd forint többletpénzre lenne szükség ahhoz, hogy a betegeket biztonságos körülmények közt szállítsák a kezelésekre.
Még ebben a hónapban találkoznak az egészségügyi miniszterrel, mert tőle várják a probléma megoldását, vagyis azt, hogy több pénzt kapjanak az OEP-kasszából. Bíró Ferenc hangsúlyozta: ha nem változik a finanszírozás, több szolgáltató is kieshet a rendszerből, márpedig ez az egész magán-betegszállítás működtetését veszélybe sodorhatja.
Az OEP sajtóosztályán megkeresésünkre annyit közöltek: a költségvetés számairól az Országgyűlés döntött, ezeken ők nem változtathatnak.
A bántalmazott gyermekek védelme érdekében kiemelt fontosságú az esetek korai felismerése, a védő intézkedések mielőbbi megtétele. Könyv célja, hogy...