hirdetés
2024. november. 22., péntek - Cecília.

A betegek több odafigyelést várnak el az orvosuktól

A kezelés és gyógyszerezés mellett több odafigyelést és útmutatást, információt várnak el orvosuktól a betegek – derült ki az GKI-EKI Egészségügykutató Intézet által készítetett felmérésből.

Az AXA Egészségpénztár megbízásából készült és a pénztár tagjaiból választott emberek megkérdezésén alapuló reprezentatív kutatásból kiderült, a betegek 40 százaléka maga szervezi ellátását és mintegy negyedük teljesen elveszettnek érzi magát a rendszerben.
A magas vérnyomásban, cukorbetegségben, asztmában, érelmeszesedésben, kövérségben vagy egyéb krónikus betegségekben szenvedők kezelésében az orvosi tevékenység leginkább a szükséges gyógyszerek felírását jelenti a megkérdezettek 65 százaléka szerint. 
A 626 válaszadó mindössze 54 százaléka jelezte, hogy a gondozó orvos rendszeresen figyelemmel kíséri gyógyszerezését és egészségi állapotának alakulását, 55 százalékát szükség esetén (más) szakorvoshoz is elküldik. 
Általános életviteli és táplálkozási tanácsokat a krónikus betegek alig 43 százaléka kap orvosától, a megkérdezettek alig ötöde jelezte, hogy orvosa figyelemmel kíséri betegséggel kapcsolatos életvezetését. A felmérés szerint a krónikus betegséget a páciensek és az orvosok 3-3 százaléka teljesen elhanyagolja.
Az újonnan jelentkező, nem sürgős esetekben a betegek jellemzően elsőként a háziorvoshoz fordulnak, de jelentős még a szakorvos felkeresése is. Közepesnél kevésbé jellemző a magánorvos felkeresése. Nem okozott meglepetést, hogy gyógyszerész vagy természetgyógyász első segítségként való felkeresése egyáltalán nem jellemző a páciensek között. 
Az ellátórendszerben való továbbjutásban, eligazodásban a válaszadók a magánorvosok segítségét értékelték legjobbra, míg legkevésbé az állami ellátórendszer szakorvosaitól kapnak segítséget. A válaszadók ötöde állította, hogy a magánorvos az előjegyzés, időpont megszervezésében is segít, míg ezt a háziorvosokról csak 12 százalék, az állami szakorvosokról alig 8 százalék mondta. Meglepő, hogy a válaszadók szerint a szakorvosok több mint egyötöde (22 százalék), a magánorvosok 7 százaléka és a háziorvosok 4 százaléka semmit sem segít a következő ellátás megszervezésében – derült ki.
Az AXA-GKI-EKI-felmérés válaszadóinak többsége fontosnak tartja, hogy az egészségpénztárak is vegyék ki részüket az úgynevezett betegségmenedzsmentből, 51 százalék gondolja úgy, hogy a krónikus betegségekkel kapcsolatos életvezetési információkat elérhetővé kell tenni a pénztártagok számára, és hogy a krónikus betegeket gondozó orvosi szolgáltatást nyújtsanak (75 százalék). 
A válaszadók közel fele (44-46 százalék) hasznosnak tartaná, ha az egészségpénztárak olyan szolgáltatásokkal segítenék a betegségkezelést, mint például a mért egészségügyi paraméterekkel testreszabott online tanácsadás, vagy a személyes életvezetési tanácsadás a krónikus betegségben szenvedők részére.

Az AXA Egészségpénztár megbízásából készült és a pénztár tagjaiból választott emberek megkérdezésén alapuló reprezentatív kutatásból kiderült, a betegek 40 százaléka maga szervezi ellátását és mintegy negyedük teljesen elveszettnek érzi magát a rendszerben.

A magas vérnyomásban, cukorbetegségben, asztmában, érelmeszesedésben, kövérségben vagy egyéb krónikus betegségekben szenvedők kezelésében az orvosi tevékenység leginkább a szükséges gyógyszerek felírását jelenti a megkérdezettek 65 százaléka szerint. A 626 válaszadó mindössze 54 százaléka jelezte, hogy a gondozó orvos rendszeresen figyelemmel kíséri gyógyszerezését és egészségi állapotának alakulását, 55 százalékukat szükség esetén (más) szakorvoshoz is elküldik. Általános életviteli és táplálkozási tanácsokat a krónikus betegek alig 43 százaléka kap orvosától, a megkérdezettek alig ötöde jelezte, hogy orvosa figyelemmel kíséri betegséggel kapcsolatos életvezetését. A felmérés szerint a krónikus betegséget a páciensek és az orvosok 3–3 százaléka teljesen elhanyagolja.

Az újonnan jelentkező, nem sürgős esetekben a betegek jellemzően elsőként a háziorvoshoz fordulnak, de jelentős még a szakorvos felkeresése is. Közepesnél kevésbé jellemző a magánorvos felkeresése. Nem okozott meglepetést, hogy gyógyszerész vagy természetgyógyász első segítségként való felkeresése egyáltalán nem jellemző a páciensek között. Az ellátórendszerben való továbbjutásban, eligazodásban a válaszadók a magánorvosok segítségét értékelték legjobbra, míg legkevésbé az állami ellátórendszer szakorvosaitól kapnak segítséget. A válaszadók ötöde állította, hogy a magánorvos az előjegyzés, időpont megszervezésében is segít, míg ezt a háziorvosokról csak 12 százalék, az állami szakorvosokról alig 8 százalék mondta. Meglepő, hogy a válaszadók szerint a szakorvosok több mint egyötöde (22 százalék), a magánorvosok 7 százaléka és a háziorvosok 4 százaléka semmit sem segít a következő ellátás megszervezésében.

Az AXA-GKI-EKI-felmérés válaszadóinak többsége fontosnak tartja, hogy az egészségpénztárak is vegyék ki részüket az úgynevezett betegségmenedzsmentből: 51 százalék gondolja úgy, hogy a krónikus betegségekkel kapcsolatos életvezetési információkat elérhetővé kell tenni a pénztártagok számára, és 75 százalék, hogy a krónikus betegeket gondozó orvosi szolgáltatást kellene nyújtaniuk. A válaszadók közel fele (44–46 százalék) hasznosnak tartaná, ha az egészségpénztárak olyan szolgáltatásokkal segítenék a betegségkezelést, mint például a mért egészségügyi paraméterek alapján testreszabott online tanácsadás, vagy a személyes életvezetési tanácsadás a krónikus betegségben szenvedők részére.

(forrás: MTI)

Könyveink