A beteg az ország bármely területén azonos eséllyel jusson ellátáshoz
Az újjáalakuló egészségügyi szakmai kollégium leendő elnöke, dr. Fülesdi Béla professzor többször is a legfontosabb célok egyikeként említi a betegellátás szervezését a HajdúOnline-nak adott interjúban.
Az újjáalakuló egészségügyi szakmai kollégium leendő elnökének e kívánsága két okból is figyelemre érdemes - fogalmaz a cikk. Egyrészt, mert az orvosok munkafeltételeit jellemző igen súlyos helyzet ellenére nem az orvosokról, hanem a betegről szól, másrészt, mert mi, betegek sem kívánhatunk elsőre ennél többet.
Dr. Fülesdi Béla, Debreceni Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszékének vezetője Szócska Miklós államtitkár kérésére részt vett a jogszabály-előkészítő bizottság munkájában, majd ugyancsak az államtitkár jelölése eredményeként tagja lett az Aneszteziológia és intenzív terápia tagozatnak, végül pedig Szócska Miklós őt jelölte a 60 tagozatból álló új szakmai kollégium elnökének is.
– Korábban 12-15 ember alkotott egy-egy kollégiumot, de nem volt minden szakmának önálló kollégiuma (az égéssebészet például a traumatológiával, a szívsebészet a kardiológiával volt összevonva), ha pedig a határterületi kérdésekről kellett javaslatot tenni, megvitatni, döntést hozni, akkor az 40-60 szakember együttműködését igényelte. Ez lassította és bonyolulttá tette a döntéshozatal menetét. Az új tagozatokban 3-3 ember lesz, és nem maradnak ki szakmák, gyorsabban jutunk eredményre – érvelt a változtatás okai mellett Fülesdi professzor.
A tagozatok az egészségügyért felelős miniszter tanácsadó testületei, akik a közvetlen döntés-előkészítés folyamatát segítik. Mellettük egyenként 15 tagú tanácsok működnek, melyek a szakma véleményalkotó és anyagelőkészítő szervezetei. E grémiumokba a szakmai társaságok delegáltjai kerülnek.
Az kollégium elnöki tisztsége nem protokolláris feladatot, hanem rendszeres munkát jelent
A debreceni professzor szavai szerint az elnöki tisztség nem protokolláris feladatot, hanem rendszeres munkát jelent majd. A kollégium áttekinti a szakma helyzetét, kidolgozza, hová akar eljutni a különböző területeken, például a betegellátás szervezésében, a humán erőforrás feltételeinek megteremtésében, a szakképzésben, a kutatás-fejlesztés terén. Közép és hosszútávú terveket kell készíteniük.