80 milliárd kell az egészségügybe
Kormányzati többlettámogatás nélkül képtelenség javítani a kórházi ellátás színvonalán, írja a Magyar Hírlap.
Vagy pénzt tesz a kormány az egészségügybe, vagy tovább karcsúsítja a kórházi ellátórendszert – reagált Sinkó Eszter, az egészségügyi szakmai kollégium egészség-gazdaságtani tagozatvezetője arra a minapi kormányzati bejelentésre, miszerint a minimumfeltételek továbbra sem lépnek hatályba.
Két választása lehet a kormánynak, ha kiderül, a nemrég jogszabályi szinten is elhalasztott minimumfeltételeknek még a tavasszal sem lesznek képesek megfelelni a kórházak. Sinkó Eszter, a szakmai kollégium egészség-gazdaságtani tagozatvezetője szerint az ágazatot jelentősebb külső forrásokkal – megközelítőleg nyolcvanmilliárd forint szabadon felhasználható forrással – kellene megerősíteni annak érdekében, hogy a gyógyítás személyi és tárgyi elvárásait a kórházak teljesíteni tudják, írja a Magyar Hírlap.
Legkorábban a jövő ősszel állhat össze a járó- és fekvőbeteg-ellátást egyaránt megújító, felülről irányított teljes rendszer – válaszolta kérdésünkre a szakember. Ráadásul csak akkor – tette hozzá –, ha a kórházaktól függetlenül működő szakrendelőket nem államosítják, az ugyanis minden átalakítási folyamatot lelassítana.
Sinkó Eszter szerint a jelenlegi helyzetben a legfontosabb az lenne, hogy a fenntartó Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) segítse a kórházakat az alapfeladataik megbízható, folyamatos elvégzésében. Az irányító szervezetet újabb feladatokkal megterhelni most nem lenne szerencsés.Még legalább egy esztendő szükséges ahhoz, hogy az intézmények össze tudják hangolni a működésüket. Ha viszont ezalatt további rendszerszintű változásokkal kellene szembesülni, akkor a folyamat hosszabb időt is igénybe vehet. A legnagyobb baj az – mutatott rá Sinkó Eszter –, hogy a munkaerőhiány már nemcsak egyes kórházakat vagy területeket érint, hanem minden egyes gyógyítószakmát.
Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal legfrissebb adatai szerint – az előző év hasonló időszakához képest – tizenöt százalékkal több orvos kért külföldi munkához szükséges hatósági igazolást. A nővéreknél ez az arány a korábbinál nyolcvan százalékkal magasabb.
