Táplálkozás
60 éves az OÉTI: még mindig nem tudjuk, mit együnk
2009. december 03. 10:55
A közétkeztetés által biztosított ételek sótartalma 3-5-szöröse a megengedettnek, igen alacsony a kalcium-tartalmuk, alig tartalmaznak friss zöldséget, gyümölcsöt, s egyhangúak. Idén 60 éves az Országos Élelmezési- és Táplálkozástudományi Intézet.
A konferencia célja – az OÉTI fennállása 60 éves évfordulójának kapcsán – hogy bemutassa azokat az általa vizsgált területeket, amelyek meghatározóak voltak a táplálkozási prevenció területén..
Az elmúlt évtized során végzett három nagy táplálkozási vizsgálat alapján megállapítható volt a tápláltsági állapot kedvezőtlen irányú változása, mind a felnőtt, mind a gyereklakosság körében, s nyomon követhetők voltak az ezzel összefüggő táplálkozási kockázati tényezők is. A táplálkozási ajánlásokon túlmenően a gyermekek körében indított intervenciós programok hívták fel a figyelmet arra, hogy az iskola kiváló színtér a gyermekek táplálkozási magatartásának befolyásolására. Az óvodai táplálkozás-egészségügyi környezetvizsgálat újabb összefüggéseket tárt fel a közétkeztetés minősége és a regionális eltérések között.
A közétkeztetés egészség-baráttá tételéhez interszektoriális, egészségügy-vezérelt együttműködés nélkülözhetetlen alapfeltétele, a táplálkozás-egészségügyi szempontok előtérbe kerülése. Sorozatos vizsgálatok bizonyították be, hogy a közétkeztetés által biztosított ételek táplálkozási kockázatot hordoznak, sótartalmuk 3-5-szöröse a megengedettnek, ugyanakkor kalcium-tartalmuk igen alacsony, nem változatos, friss zöldséget, gyümölcsöt alig tartalmaz, stb. Az iskolai büfékre és az automatákra vonatkozó ajánlásoknál, nemzetközi példákhoz hasonlóan, megfontolandó az egészségtelen élelmiszerek forgalmazásának korlátozása.
Az intézet által elnyert hazai é.s külföldi pályázatok azt bizonyítják, hogy az elhízás elleni sikeres küzdelemben nélkülözhetetlen az interdiszciplináris megközelítés. Ez az intézet kiterjedt oktatási tevékenységében is megnyilvánul.
A konferencián ismertetik azok az európai uniós és WHO-s programok, melyek hazánk is csatlakozott, és amelyek a táplálkozásfüggő betegségek megelőzését célozzák.
A Gazdasági Főtanács által 1949-ben létrehozott Országos Élelmezéstudományi Intézet feladatkörébe az élelmezéssel kapcsolatos tudományos kutatás, az élelmezés szakmai ellenőrzése, valamint ide tartozó szakvélemény- és tanácsadás, továbbá szakmai képzés, illetve továbbképzés tartozott. Az Intézet tevékenysége 1973-ban kiegészült a lakosság táplálkozásának vizsgálatával, az egészséges táplálkozás és a betegek diétás táplálásának kutatásával és irányelvek kidolgozásával. E tevékenysége ma is meghatározó. Ezt bizonyítja az a két kutatás is, amely a legutóbbi időkben zajlott. Az egyik, ezek közül az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP2009), amely országos reprezentatív mintán, méréseken alapulva határozza meg a túlsúly, az alultápláltság és a hasi elhízás előfordulását. A vizsgálat fő célja, hogy azonosítsa a táplálkozási kockázati tényezőket, lehetővé téve a lakosság egészségének javítását célzó beavatkozásokat.
Ugyancsak ebben az évben az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet szakmai koordinálásával, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal valamint az ÁNTSZ regionális és kistérségi intézetei részvételével országos óvodai táplálkozás-egészségügyi felmérés zajlott. Az ország 950 óvodájában és az őket ellátó főzőkonyhákban az ÁNTSZ munkatársai egyrészt kérdőíves felmérést végeztek a közétkeztetés keretében nyújtott étkezésekről, másrészt számításokat végeztek az óvodákban felszolgált ételek tápanyagtartalmáról. Az óvodák egy kisebb csoportjánál élelmiszerkémiai vizsgálatokkal határozták meg pontosan az ételek minőségi és mennyiségi jellemzőit, mint például a zsír-, a fehérje-, a szénhidrát- vagy a sótartalmat.
Az elmúlt évtized során végzett három nagy táplálkozási vizsgálat alapján megállapítható volt a tápláltsági állapot kedvezőtlen irányú változása, mind a felnőtt, mind a gyereklakosság körében, s nyomon követhetők voltak az ezzel összefüggő táplálkozási kockázati tényezők is. A táplálkozási ajánlásokon túlmenően a gyermekek körében indított intervenciós programok hívták fel a figyelmet arra, hogy az iskola kiváló színtér a gyermekek táplálkozási magatartásának befolyásolására. Az óvodai táplálkozás-egészségügyi környezetvizsgálat újabb összefüggéseket tárt fel a közétkeztetés minősége és a regionális eltérések között.
A közétkeztetés egészség-baráttá tételéhez interszektoriális, egészségügy-vezérelt együttműködés nélkülözhetetlen alapfeltétele, a táplálkozás-egészségügyi szempontok előtérbe kerülése. Sorozatos vizsgálatok bizonyították be, hogy a közétkeztetés által biztosított ételek táplálkozási kockázatot hordoznak, sótartalmuk 3-5-szöröse a megengedettnek, ugyanakkor kalcium-tartalmuk igen alacsony, nem változatos, friss zöldséget, gyümölcsöt alig tartalmaz, stb. Az iskolai büfékre és az automatákra vonatkozó ajánlásoknál, nemzetközi példákhoz hasonlóan, megfontolandó az egészségtelen élelmiszerek forgalmazásának korlátozása.
Az intézet által elnyert hazai é.s külföldi pályázatok azt bizonyítják, hogy az elhízás elleni sikeres küzdelemben nélkülözhetetlen az interdiszciplináris megközelítés. Ez az intézet kiterjedt oktatási tevékenységében is megnyilvánul.
A konferencián ismertetik azok az európai uniós és WHO-s programok, melyek hazánk is csatlakozott, és amelyek a táplálkozásfüggő betegségek megelőzését célozzák.
A Gazdasági Főtanács által 1949-ben létrehozott Országos Élelmezéstudományi Intézet feladatkörébe az élelmezéssel kapcsolatos tudományos kutatás, az élelmezés szakmai ellenőrzése, valamint ide tartozó szakvélemény- és tanácsadás, továbbá szakmai képzés, illetve továbbképzés tartozott. Az Intézet tevékenysége 1973-ban kiegészült a lakosság táplálkozásának vizsgálatával, az egészséges táplálkozás és a betegek diétás táplálásának kutatásával és irányelvek kidolgozásával. E tevékenysége ma is meghatározó. Ezt bizonyítja az a két kutatás is, amely a legutóbbi időkben zajlott. Az egyik, ezek közül az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP2009), amely országos reprezentatív mintán, méréseken alapulva határozza meg a túlsúly, az alultápláltság és a hasi elhízás előfordulását. A vizsgálat fő célja, hogy azonosítsa a táplálkozási kockázati tényezőket, lehetővé téve a lakosság egészségének javítását célzó beavatkozásokat.
Ugyancsak ebben az évben az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet szakmai koordinálásával, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal valamint az ÁNTSZ regionális és kistérségi intézetei részvételével országos óvodai táplálkozás-egészségügyi felmérés zajlott. Az ország 950 óvodájában és az őket ellátó főzőkonyhákban az ÁNTSZ munkatársai egyrészt kérdőíves felmérést végeztek a közétkeztetés keretében nyújtott étkezésekről, másrészt számításokat végeztek az óvodákban felszolgált ételek tápanyagtartalmáról. Az óvodák egy kisebb csoportjánál élelmiszerkémiai vizsgálatokkal határozták meg pontosan az ételek minőségi és mennyiségi jellemzőit, mint például a zsír-, a fehérje-, a szénhidrát- vagy a sótartalmat.
medicalonline
